Tóth István: Feri bátyám a türelem mintapéldája volt

2015. 09. 09., írta: Szabó Sándor, fotót készítette: Martin Gábor, cikket feltöltötte: Tollár Dániel

E sorok írója múlt szombaton értesült arról Kiss Ferenc feleségétől, hogy férje ezen a héten pénteken már otthon lesz, elbocsátják a kórházból, és akkor újra beszélhetek vele. Nos, Isten másként gondolta. Az ellen meg nincs apelláta. Feri 73 éves korában végleg elment. Remek társaival, Kozma Picivel vagy éppen Polyák Imivel az idők végezetéig adomázhat arról, hogy s mint történtek a dolgok idelenn.

Meghalt Kiss Ferenc, aki két Eb-aranyérmével, a későbbiek során a Ganz-MÁVAG-ban és a kötöttfogású válogatott mestereként örökérvényűt alkotott.

Pedig Klárika, a felesége – most már az özvegye – mennyire optimista módon tudatta: pár nap és Feri kijöhet bélműtétjét követően a Szent Imre-kórházból..! És most maradt nekünk az örök hiánya. Nem látjuk többé a szőnyeg sarkában az edzői székben üldögélni, amint tette azt a Ganz-birkózók meccsei közben. Sodort egyet a bajuszán, majd a szünetben bemondta a nyerő húzást. És nyert Kocsis Feri, Tóth Pista és a többi “ganzos”, vasutas is számolatlanul.

Utóbbit, Totyát kértük meg arra, hogy emlékezzen szeretett mesterére és edzőtársára.

• 1973 januárjában ismertem meg Feri bátyámat, akkor hívtak be a legjobbak közé - meséli Pisti. – Csendes, látszatra befelé forduló ember volt, de a szemén azért látszott, mennyire kedveli a birkózó-társakat, mennyire velük él. Nem volt egy bőbeszédű típus, de amit mondott, arra mindenki odafigyelt.

S hogy mit tanult tőle Tóth Pisti?

• Amikor már edzőmként leült velem beszélgetni, nekem szegezte a kérdést: Pisti, akarsz válogatott lenni? Persze, válaszoltam. Nos, akkor először nyerj magyar bajnokságot! S milyen igazat mondott, elvégre akkoriban jómagam Réczi Lacival futottam óriási versenyt a címeres dresszért. A második jó tanácsa így hangzott: türelem! Gondolj át mindent alaposan, látott el útravalóval, és minden Ganz-birkózónak ezt ismételgette: srácok, a tökéletes pihenésre ügyelni, mert nagyot hibázik az, aki túlhajtja magát. A szervezetednek mindig add meg, ami a szervezeté. S ez a mai vasutas-srácokban is örökké megmaradó tanács...

Pista vasárnap délben, amikor a Szent Imre-kórházban állt Feri ágyánál, ezt tanácsolta neki: aludj Ferikém, aludj minél többet, mert az segít, attól meggyógyulsz.

• Klárikát leszámítva valószínűleg én láttam őt utoljára életben. Hétfőn hallottam a megdöbbentő hírt. Olyan férfi ment el, aki a birkózóit a szó legnemesebb értelmében “terelgette”. Nem ripakodott rájuk sohasem. Csak állt vagy lépdelt a szőnyeg mellett nyitott szemmel, majd edzés közben odaszólt valamelyikőnknek, hogy én ezt a helyedben így meg így csinálnám. Tanácsolt és nem uralkodott. de az a tanács most hány de hány embernek fog hiányozni..!

Pistit arról is kérdeztük a gyász óráiban, az ő korábbi, legendás billentésének kimunkálásában mennyi szerepe volt néhai mesterének, Kiss Ferencnek?

• Jóváhagyólag tudomásul vette, mert látta, hogy hatásos. Ám azt a mozdulatsort magam fundáltam ki. Amikor 7. és 8. osztályba jártam, majd ipari tanulóként is gyakran vágtam fát, egy-egy ilyen alkalommal 20-30 mázsát is felhasogattam. Attól iszonyú erőssé vált az az izomcsoportom, amivel később a riválisokat billentgettem. Arra késztettem őket, lépjenek felém, majd olyat rántottam rajtuk, hogy sokszor orra buktak, vagy éppen a lábuk fent kalimpált a levegőben. És Feri csak bölcsen így mosolygott a bajusza alatt: jó, kiváló, Totya, ezzel sokra viszed. Neki is köszönhetem, amit elértem. Én e gondolatok jegyében engedem el végső útjára Kiss Ferencet. Feri bátyám a türelem mintapéldája volt.

A 73 esztendősen elhunyt Kiss Ferenc1963 és 1974 között volt magyar válogatott, 1964-ben, 1968-ban és 1972-ben lépett szőnyegre olimpián – utóbbi eseményen bronzérmet szerzett. Két Eb-diadala páratlan fegyvertény.
Később trénerként 1987-ben kiérdemelte a mesteredzői címet, és az említett Ganz-MÁVAG mellett a BVSC-ben, majd a válogatottnál is dolgozott. Hosszú lenne azon birkózók nevét felsorolni, akik szakértelmének, példás emberségének köszönhetik, hogy sokra, nagyon sokra vitték.
Nyugodj békében, Feri!