„Szép volt, fiúk!” – zengte Ferihegy - VIDEÓ

2014. 09. 15., írta: Deák Horváth Péter, fotót készítette: Martin Gábor, cikket feltöltötte: Honlap-szerkesztőség

Három érmet hoztak haza kötöttfogású birkózóink a taskenti világbajnokságról, igaz, kicsit megkésve. Reggelre vártuk őket, de a csatlakozást lekéste a taskenti gép, így a kisegítő isztambuli járat kora délután landolt a ferihegyi betonon.

Már egy tájban kezdett gyűlni az ünneplésre készülődő, kisebb tömeg a Liszt Ferenc repülőtér érkezési szintjén, várta a kötöttfogású válogatottat.
A Struhács György vezette társasággal negyed kettőkor szállt le a gép. A jótékony feszültség a várakozók körében nőttön-nőtt, de meg kell hagyni, a fiúknak van dramaturgiai érzékük. Hagyták, hogy a többi utas kijöjjön, majd pedig két órakor nyílt az ajtó ,és érkeztek a taskenti csata hősei, nyakukban az érmekkel.
Először Bácsi Péter aranyérme villant meg, majd Lőrincz Tomi és öccse, Viktor jött, ők bronzot viseltek.
Ekkor hágott tetőfokára a hangulat, a leghangosabban talán a Fradi-hívek éltették kedvencüket, a zöld-fehérben birkózó Bácsi Petit, aki első világbajnoki aranyérmét szerezte meg.
Ott volt Sike András, a Ferencváros vezetőedzője, és ott tapsolt Petinek egy másik taskenti aranyérmes, a szerb-magyar állampolgárságú Davor Stefanek, aki Lőrincz Tamás súlycsoportjában győzött. A fiatalembert még a vébé előtt leigazolta a csapatbajnokságra az FTC.
A három magyar érmes, bizony az arcán, a fején viselte a nagy csaták nyomait.
Az újdonsült apuka, Bácsi Péter tűnt a legkevésbé nyúzottnak.
- Úgy gondolom, jól birkóztam, összefogott voltam – mondta boldogan. – A döntőben az orosz Szaljejev ellen nem gondoltam, hogy bármilyen gond lehet, nagyrészt az történt a mérkőzésen, amit én akartam. Eleve úgy utaztam Taskentbe, hogy el akarom hozni az aranyérmet. Sikerült.
Eddig Finnország – Tampere és Vantaa – volt két Európa-bajnoki győzelmének a helyszíne, most már Üzbegisztán is a kedvencek közé tartozhat, mégis Finnország viszi el a pálmát, mert szebb, de Péter ezzel az állítással szigorúan csak esztétikai szempontból közelítette meg a kérdést. Felmerült vele kapcsolatban, hogy mivel a 80 kiló nem olimpiai kategória, felfelé vagy lefelé „kacsingat”. Peti erre azt mondta, hogy a hivatalos döntés ez ügyben még hátra van, de nagy valószínűséggel lefogy 75 kilóra.
Így tűnik logikusnak, hiszen nem kell hadakoznia a 85 kilós Lőrincz Viktorral, és ez két újabb tiszta éremesélyt adhat birkózóinknak.  
Igazán kitettek magukért a Lőrincz-testvérek, a szüleik mellett még sokan eljöttek Ceglédről, hogy a város két világklasszisát ünnepeljék. A háromszoros Európa-bajnok Lőrincz Tomi 66 kilóban most bronzérmes lett, és vegyes érzelmekkel gondol Taskentre. Egyrészt bosszantja az elődöntőben az iráni Noruzitól elszenvedett vereség, emiatt önmagát hibáztatja, másrészt viszont a másik szeme nevet, mert életében először szerzett világbajnoki érmet. Mégpedig  úgy, hogy – többek között – az Európa-bajnok orosz Kurakot gyűrte le, a bronzmeccsen pedig a német Frank Stäbler ellen nyert – simán. Öccse, a 24 esztendős Viktor pedig Budapest után az üzbég fővárosban is felállhatott a dobogóra. Sokáig fogja emelgetni ő is a saját elődöntőjét, ahol nagyon kevésen múlott, hogy kiverje a későbbi győztes francia Noumonvit, de a bronzmeccsen a svéd Johanssont ellentmondást nem tűrően intézte el.
A kötöttfogás szakágvezetője, Struhács György többet kapott a csapattól, mint amit várt. Hazajöttek hát, az elvégzett munka jóleső tudatával.
Na, igen, az aranyérem és a két bronz magáért beszél.
Tényleg szép volt, fiúk!