Mérlegen az év 1. – Komáromi a kötött- és szabadfogásról
2015.12.29. írta: Deák Horváth Péter, fotót készítette: Martin Gábor, cikket feltöltötte: Tollár Dániel
Sokan mérleget vonnak így, az év vége felé, persze, egy sportág szakmai igazgatója egyrészt a versenyzők, másrészt a saját teljesítményét teszi a mérleg egyik, illetve másik serpenyőjébe. Megkértük Komáromi Tibor alelnököt, hogy honlapunkon ő is adjon tömör értékelést. A szakember a vártnál gyengébb nemzetközi felnőtt szereplés kapcsán a szakmai változtatások szükségességét hangsúlyozta, de ezzel együtt is derűlátó, mondván és remélvén, hogy azért 2016 meghozza az idén elmaradt olimpiai kvótákat.- Úgy gondolom, hogy a Las Vegas-i egyetlen megszerzett olimpiai részvételi lehetőséggel nem ért véget a kvalifikációk sora – kezdte elgondolkodva a világ- és Európa-bajnok, olimpiai ezüstérmes Komáromi Tibor, amikor visszatekintett a 2015-ös versenyidényre. – Szerettük volna, hogy a helyén maradjon az előző szakágvezető, Struhács György, de nagyon nehéz érvelni mellette akkor, amikor a kötöttfogású válogatott csak egyetlen kvalifikációt tudott megszerezni. Váltásra került a sor, és most már Sike András vezeti a felnőtt kötöttfogású válogatottat.
Egy európai és két világ kvalifikációs versenyen van lehetőség arra, hogy a birkózóink – mindhárom szakágban - újabb helyeket harcoljanak ki a Rio de Janeiro-i olimpiai játékokra a következő esztendőben. Május 8-án már mindent tudni fogunk, hiszen április közepén (15-17.) a szerbiai Zrenjanin ad otthont az európai kvalifikációs versenynek, majd egy héttel később ezt követi az első világ kvalifikációs olimpiai viadal Mongólia fővárosában, Ulanbátorban, végül újabb „világviadal” május elején (6-8.) Isztambulban. Komáromi Tibor ezekkel a lehetőségekkel folytatja:
- Nagyon figyelünk arra, hogy az előttünk álló három versenyen természetesen többen is kiharcolják a lehetőséget az olimpiai részvételre. Las Vegas-ban három kvótával számoltunk, de az élet áthúzta az előzetes várakozásokat. Nagyon bízunk Bácsi Péterben, Lőrincz Tamásban, Kiss Balázsban, Lám Bálintban, hogy megszerzik a helyeket. Elsősorban őket említem, aztán majd kiderül minden, de látni kell, hogy irdatlan nehéz harc lesz.
Elsősorban a szerbiai verseny, tehát az első megmérettetés a főcsapás iránya?
- Nem hiszem, hogy ezt egyetlen kvalifikációs versenyre kellene kihegyezni, már csak azért sem, mert a legutóbbi olimpiai bajnokunk sem az első kvalifikációs lehetőséget megragadva szerezte meg a részvételi jogot. ( Majoros István Athénban, 2004-ben.) Azt is figyelembe kell venni, hogy melyek azok a súlycsoportok, amelyekben például nagy fogyasztásra van szükség, figyelni kell a versenyek időpontjára. A vezetőknek és a versenyzőknek tehát mindezeket a körülményeket is mérlegelniük, mérlegelnünk kell, amikor arról döntünk, hogy ki melyik helyszínen lépjen szőnyegre.
Szóval a taktikázás is szerepet játszik.
- Pontosan így van – erősíti meg a szakmai igazgató. – Ez ugyanúgy hozzátartozik az olimpiai szerepléshez. Sike András éppen ezért szögezte le: nem feltétlenül biztos, hogy az a versenyző utazik Rióba, aki megszerezte a kvótát, hanem az, aki a legjobb abban az időszakban, amikor eredményt kell produkálni.
Magyarán az országnak, nem pedig konkrét versenyzőnek szerezhetünk olimpiai részvételi jogot.
- Igen, az ország kapja meg a jogot. Aztán arra, hogy ki léphet majd szőnyegre, a riói játékokat megelőző versenyek adnak választ. Egy valamit azért tudomásul kell vennünk, még pedig azt, hogy azoknak a versenyzőknek a jelentős része, akiktől eredményt várunk, elhagyták a harmincadik életévüket. Számukra másfajta felkészülést kell tervezni, mint eddig, de bízom bennük, és a szabadfogásúakban is, hogy gyarapítják a birkózó olimpikonjaink számát. Szabadfogásban egyébként ketten vannak, akik erre reálisan esélyesek, Ligeti Dániel és Veréb István, ám az ő fogásnemükben talán még nehezebb megszerezni a jogot, mint a kötöttfogásban.
A világbajnokságon Las Vegas-ban kevesebb olyan szabadfogású európai szerzett kvótát, mint az ideális lenne?
- Persze, pontosan ezért mondtam, hogy ott nehezebb a helyzetünk, de nekik kell ugrani az ellenfeleknek, nincs más megoldás.
Hatos Gábor helyzete hogyan áll a 74 kilósok között?
- Gabit Ritter Árpád szakágvezető mindenképpen szeretné bevonni a munkába, számít rá, kitűzött számára olyan versenyeket, amelyekre rendeznie kell a súlyát, és rajthoz tud állni. A súlyrendezés sikeressége, valamint természetesen a mutatott teljesítmény eldönti, hogy tudunk-e rá számítani vagy sem. Várjuk a versenyeken megadott választ. Összefoglalva: hiányérzetem maradt az évvel kapcsolatban, ha a felnőtt mezőnyt nézem, mert 2015 jól indult, az U23-as Európa-bajnokság, az Európa-játékok, valamint az utánpótlás kiváló eredményei jelezték a pozitív oldalt. Ezek alapján azt gondoltuk, hogy itt van a kötöttfogású válogatott, a szabadfogásúak, aztán a női válogatott – amelyhez nem nyúltunk hozzá -, és azt feltételeztük, hogy jön a folytatás. Nem jött, ami számunkra figyelmeztető jel volt, ezért változtattunk a szakmai vezetésen.
Komáromi Tibor voltaképpen két oldalról is megközelítheti a tényeket. Egyrészt nyilvánvalóan lehet szemlélni abból a szempontból a fejleményeket, hogy a szinte semminél tartunk, vagyis kongathatjuk a vészharangot, másrészt viszont ő inkább a meg nem szerzett (elszalasztott) lehetőségekről oly módon beszél, hogy ezeket meg kell, meg lehet kaparintani. Persze, Lőrincz Viktor kvótás helyezése nem a minden világok legjobbikát sugallja, de legalább van, pontosabban szólva egy helyünk már van a (riói) nap alatt. Innen folytatjuk.
