Koszorúk és székely anyaföld az olimpiai bajnok Keresztes Lajos sírján

2015. 05. 06., írta: , fotót készítette: , cikket feltöltötte: Tollár Dániel

A Magyar Birkózó Szövetség koszorúját – a tisztelet és emlékezés jelét – Németh Szilárd, a szövetség elnöke, és Bacsa Péter ügyvezető alelnök helyezte el Keresztes Lajos, az 1928-as amszterdami olimpia könnyűsúlyú bajnokának sírján az Új köztemetőben a sportember születésének 115. évfordulója alkalmából. Szülőhelyén, Alsósófalván, amely most Parajdhoz tartozik, május végén emléktáblát avatnak a tiszteletére, és a helyi iskola tornaterme is az ő nevét veszi majd fel.

A Magyar Birkózó Szövetség feltett szándéka, hogy ápolja a hagyományokat, a régi bajnokok sírhelyeit látogassa, a nyughelyek rendben tartásában, esetleges felújításában közreműködjön, akár a határon túl is.  A szövetség nem hagyja, hogy a közeli vagy távolabbi múlt magyar birkózó legendáinak nevei és tettei feledésbe merüljenek.  A koszorú elhelyezésével az 1900. április 30-án született Keresztes Lajos pályafutásának adóztunk egy mély főhajtással. A székelyföldi Parajd önkormányzati képviselője, Káli Árpád anyaföldet hozott, és terített el Keresztes Lajos sírja mellett, továbbá jelen volt Fráter Olivér, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet igazgató-helyettese is.

• A Nemzetstratégiai Kutatóintézet azt a feladatot is magáénak érzi, hogy áttekintse, felkarolja a közös magyar örökséget, amely itt, a Kárpát-medencében összeköt minket, magyarokat - mondta Fráter Olivér. – A magyar olimpiai mozgalom története egy kis eszenciája annak, ami velünk történt a XX. században. Keresztes Lajos egy olyan méltatlanul elfeledett bajnok, akinek az emléke nemcsak itt, Magyarországon, hanem szűkebb pátriájában, Székelyföldön is kikopott az emlékezetből, és ezért is tartjuk nagyon fontosnak, hogy egy ilyen sportembernek méltó emléket állítsunk.

 Az MBSZ, valamint a Nemzetstratégiai Intézet összefogott: az összefogás közös nevezője ezúttal Keresztes Lajos volt. A Magyar Birkózó Szövetség fel fogja venni a bajnok családjával a kapcsolatot, és segítséget nyújt az elhanyagolt sír rendbetételében, amely Budapesten, az Új köztemetőben található.

Németh Szilárd, szövetségünk elnöke már az április 2-i elnökségi ülésen javasolta, hogy emlékezzünk meg a 115 évvel ezelőtt született olimpiai bajnok és ezüstérmes, Európa-bajnok Keresztes Lajosról.  Mindez immár maga a valóság. Örömteli fejlemény, hogy a bajnok tiszteletére a szülőhelyén, Erdélyben, Alsósófalván - az MBSZ közreműködésével - május 24-én, pünkösdkor egy emléktáblát avatnak, amely a helyi művelődési ház falán lesz látható, és az ünnepségek részeként a parajdi önkományzat döntése alapján az iskola tornatermét Keresztes Lajosról fogják elnevezni.

Keresztes Lajos életpályájának érdekességei
Hentesként dolgozott, majd orvosi javaslatra kezdett el birkózni, hogy erősödjön meg, és az irdatlan méretű húsdarabokat könnyebben emelgethesse.  1919-től 1921-ig a HSC (Húsos Sport Club) birkózója volt, ezután 1921-től 1924-ig Svédországban, Finnországban, és Németországban élt. 1924-ben hazatért, és a Magyar AC birkózója lett.  Mindvégig kötöttfogású birkózásban, a könnyűsúlyúak között versenyzett. 1924-től 1928-ig szerepelt a magyar válogatottban. Két olimpián vett részt, az 1924. évi nyári olimpiai játékokon ezüstérmet, az 1928-as, amszterdami olimpián bajnoki címet szerzett.  Weisz Richárd (1908) után ő nyerte a magyar birkózósport második olimpiai bajnoki címét. Az aktív sportolástól 1928-ban vonult vissza, ezt követően az Országos Társadalombiztosítási Intézet Mátyás téri húsfeldolgozó üzemének vezetőjeként dolgozott. 1946-tól a Budapesti Vasasban edzősködött, ahol a legismertebb tanítványa a kétszeres olimpiai bajnok Kozma István volt.

Kiemelkedő eredményei

• olimpiai bajnok (1928), Amszterdam
• olimpiai 2. helyezett (1924), Párizs
• Európa-bajnok (1925)
• négyszeres magyar bajnok (egyéni: 1923, 1925 ; csapat: 1927, 1931)
• német bajnok (1925)