Kettős aranycsillogás – Szilvássy Eriknek szólt a Himnusz!

2016. 04. 01., írta: Deák Horváth Péter, fotót készítette: UWW, cikket feltöltötte: Tollár Dániel

Akárhogy is van, Szilvássy Erik, a kötöttfogás kiválósága mini birkózó-történelmet írt Magyarország számára, hiszen ő az első, aki honi birkózóink közül aranyérmet szerezett az U23-as korosztály világversenyén. A ruszei arany ráadásul kétszer fényesebben csillog a „szokásosnál”, mert a Pénzügyőr versenyzője egyben saját pályafutása első világversenyes érmét is megszerezte Bulgáriában.

Érdemes felidézni Lévai Zoltán szakvezető verseny előtti gondolatait: „… esélyesnek látom őt arra, hogy a mezőny elején végezzen, és ebben az aranytól az ötödik helyig minden benne van. Sok függ majd attól, hogy mennyire hisz magában.” 

Erik a szőnyegen csattanós választ adott, hitt magában, taktikusan birkózott, nem is tudtak rajta akciót végrehajtani az ellenfelek a négy mérkőzése során. Bár már aludt a nagy győzelemre, haza is jött a kötöttfogású válogatottal, de még mindig keresi a megfelelő szavakat, mondatokat az öröme kifejezésére.

• Ilyen helyzetbe eddig sohasem kerültem…életemben ez az első érmem világversenyen, ráadásul arany…barátkozom a gondolattal, de igazság  szerint eddig még nem tudtam istenigazából felfogni – mondta Erik mosolyogva. – A döntő után is nagyon örültem, csak nem tudtam kimutatni, szokatlan volt az érzés.

A verseny előtt is egyértelműen ez volt a célod, hogy az első helyen végezz?

• Persze, én az aranyért mentem, de a bronzéremmel is elégedett lettem volna.

Hogyan jött meg közben az étvágyad? Először egy görög fiút kellett legyőznöd.

• Lévai Zoltán és Repka Attila fejben összeszedett, ráhangolt engem a meccsre, elmondták a taktikát, és azt birkóztam. A második menetben direkt hagytam, hogy megintsenek, tehát arról volt szó, hogy én kapjam az első intést. Ezután megindultam, hogy visszaintsék a görögöt, és ezt követően kellett pontot csinálnom, amivel be kellett biztosítanom a győzelmet. A második mérkőzésen, a svéd Berg ellen már könnyebben mentek a dolgok, szabálytalan védekezés miatt intették, aztán hiába kértek challenge-et, nem fogadták el. Megemeltem ezután, majd utána kétszer megintettek, de mindkétszer kivédtem. Jól ment a védekezés, mert az elmúlt hetekben nagyon „ráfeküdtünk” erre, a lenti technikákat vettük át, és jól sültek el a dolgok.

Felfelé haladtál végig, önbizalommal teli birkózást mutattál. Lehet-e azt mondani, hogy éppen a bolgár Dimitrov elleni döntő – technikai tus lett a vége - vált a legkönnyebb feladattá? 

• Mondhatjuk így is, tényleg könnyebb meccs volt, mint az azt megelőző három, de tegyük hozzá, hogy a döntőig nagyon elfáradtam, mindent bele kellett adnom. 

Biztos vagyok benne, hogy a rajongóid száma ugrásszerűen megnőtt. Hogyan fogadták a nagy sikert?

• Húú, nagyon jól…az egyik barátom ki is jött Ruszéba, az édesapámmal együtt szurkoltak nekem a csarnokban, folyamatosan biztattak. Amikor vége lett a délelőtti programnak, írták nekem, hogy gratulálnak, és nagyon drukkolnak a döntőben. Olyanok is írtak, akikkel évek óta nem beszéltem, szóval az is nagyon jól esett.

Mi is gratulálunk, Erik! Reméljük, hogy a pályafutásod képzeletbeli filmjén most, az első rendkívül sikeres, izgalmas rész után már meg is jelent a „felirat”: folytatása következik! Türelmetlenül várjuk.