Dobogón a leendő gépészmérnök

2016.09.20. írta: Deák Horváth Péter, fotót készítette: Internet, cikket feltöltötte: Tollár Dániel

Wittmann Kristóf, a Haladás VSE, vagyis a Veréb-„istálló” ifjú szabadfogású 96 kilósa élete első érmét hozta el világversenyről, amikor a maconi junior vébén a harmadik helyet szerezte meg. Kristóf egyetemista, gépészmérnöknek tanul, élete másik felét a birkózás teszi ki. Párhuzamos utak, de lehet, hogy egyszer választania kell?

A remélt meglepetés

Tihanics Tibor, a junior szabadfogású válogatott szakvezetője váratlan eredményről beszél. Olyan eredményről, amiben azért a szíve mélyén mégis reménykedett: Wittmann Kristóf a dobogóra állhat.

• Már az edzőtáborban olyan állapotban volt - rendkívül elszántan dolgozott -, hogy látszott: képes lehet akár egy meglepetés-érem megszerzésére is a franciaországi junior világbajnokságon. Titkos favoritom volt, mert amikor egy érmet és egy helyezést terveztem Maconra, akkor éremszerzőként rá gondoltam – mondta a szövetségi edző. – Kristóf nem véletlenül birkózott már a bukaresti Európa-bajnokságon is a dobogóra kerülésért, de a török versenyző ellen elég volt egy tizedmásodperc kihagyás, és ötödik hely lett belőle. Nagyon szorgalmas fiú, de még nem rendelkezik nagyon széles repertoárral, viszont amit tud, azt nagyon tudja. A bal kezét ragyogóan alá tudja tenni az ellenfélnek, és ez irdatlan állóképességet, erőt követel, tehát nem volt hiába való a sok kötélmászás  az edzőtáborban. Kristófnak az úgynevezett moszkvai szaltó is speciális fogása, ezt már nyilvánvalóan a klubjában is gyakorolta, és a válogatottban tovább csiszoltuk, ezzel az akcióval tudta eldobni a grúz Matcsarasvilit, és ezután tusolta. Ha esetleg úgy szedik ki a lábát, akkor abból indulva meg tudja csinálni a „moszkvait”. 

Tihanics Tibor még azt is Wittmann Kristóf erényei között említi, hogy a szombathelyi fiatalember a szőnyegen remekül irányítható, vagyis az edzői utasításokra meccs közben nagyon tud figyelni, és be is tartja azokat. Ha kell, átmegy a falon.

A Wittmann-fiú kalandjai – Szombathelytől Maconig

Veréb István, a Haladás VSE vezető edzője igazán büszke lehet a klub birkózóira, különös tekintettel a szabadfogású klasszisokra, hiszen elég, ha szakosztály nemes vonulatát, a hírnevüket ott megteremtő Hatos Gábort, Ligeti Dánielt, ifjabb Veréb Istvánt, vagy Csercsics Richárdot említjük. Már Wittmann Kristóf is jelezte igényét az elitbe kerülésre. Most újra az iskola, pontosabban a Nyugat-magyarországi Egyetem gépészmérnöki szakja került az előtérbe.

• Még két és fél évem van, és ha elvégzem itt, Szombathelyen az egyetemet, gépészmérnök leszek – kezdte Kristóf, de nagyon szívesen pörgeti vissza néhány nappal az idő kerekét az egyetem falai között, hogy beszéljen egy kicsit a junior birkózó világbajnokság eseményeiről.

A nagy versenyen szerzett első érméről. A bronzról.

• Nagyon örültem neki, végül is tizennégy év munkája fekszik benne, az edzőmmel, Veréb Istvánnal ennyit tettünk bele mostanáig, a siker eléréséig – folytatta az újdonsült junior vébé bronzérmes. 

Volt oka az örömre, főleg a bukaresti Eb után, ahol ötödik lett, és ez elkeserítette, de dacot szült benne.

• A vébé előtti edzőtáborban éppen ez motivált, hogy ilyesmi többé ne történjen meg velem. Szoktatom magam a tudathoz, hogy immár érmes vagyok. Ez az első medálom, boldog vagyok – mosolygott a fiatalember.

Kristófot hat éves korában az édesapja kézen fogta és levitte a birkózó edzőterembe, így kezdődött. Hatos Gabi, Ligeti Dani és a többiek motiválták, segítettek neki, és a Wittmann-fiú maradt. Edzett állhatatosan.

• Lökést adott, hogy 2013-ban először jutottam ki a junior Európa-bajnokságra, de akkor még nehézsúlyban. Hát mit mondjak, alaposan elvertek, egy meccset birkóztam, technikai tus lett a vége, és mégis éreztem az új lehetőséget. Az idei Eb-re úgy mentem Bukarestbe, hogy nagyon jó volna valamit elérni, elvégre ez volt az utolsó kontinensbajnokságom a junior korosztályban, az elért ötödik hely afféle határeset a jó eredmény környékén. Igazából nem sokat ér, még szerencse, hogy jött a franciaországi világbajnokság. 

Kristóf Maconban a moldovai Ceacusta ellen kezdett, pontozással megverte, de ezután a grúz Matcsarasvili már keményebb diónak ígérkezett.

• Az idén a junior Európa-bajnokságon második volt, az U23-as Eb-n bronzérmes lett, és láttam már korábban is birkózni, de sikerült meglepnem, végül tusoltam. A német Thielével nem bírtam, 6-1-re kikaptam, aztán a bronzmeccsen – bár a kazahot vártuk – az olasz Iannatoni jött. Megküzdöttem vele, tudtam, hogy sokszor be fog esni lábra, alá kellett rakni a kart, kivinni, megintetni, aztán meg is intették. A második menetben sikerült jól védekeznem, abból támadnom, a lényeg, hogy 7-2-re megnyertem a mérkőzést. 

Sikert értél el, ami tovább lökhet a pályafutásod során, de érdekes helyzetben vagy, mert felsőfokú tanulmányokat végzel, és eközben egy profi sportkarriert építesz. Hogyan tudod a kettőt párhuzamosan csinálni?

• Egyre nehezebben megy, és amikor tavaly elkezdtem az egyetemet, sokáig gondolkoztam azon, hogy mi legyen, abbahagyjam-e az egyiket, de mindkettőt próbáltam csinálni. Persze, ez nem egyszerű, mert például az Európa-bajnokságra nem tudtam eléggé felkészülni. Fáradtságot, fásultságot éreztem a tanulás miatt, sok időmet elvette, de most végre van valami olyan eredményem, ami egyszerre motivál és meg is nyugtat. Duális oktatásban veszek részt, ami azt jelenti, hogy egyrészt az egyetemen tanulok, de a gyakorlati részt egy cégnél végzem, amely szerencsére elengedett a vébére is, és sikerült tisztségesen felkészülnöm. Igazából az év elején nem is gondoltam volna, hogy ennyire pozitívan állnak a dolgokhoz. 

Végül: 10 villámkérdés

Mi a kedvenc, „kenyérkereső” fogásod?

• Amit a vébén a grúzon eladtam: bejött lábra, fogta az egyik lábamat, és amikor rátolt, megindítottam az akciót, és betusoltam. Azt hiszem, ez a moszkvai szaltó.

Ki a példaképed?

• A Haladásban Hatos Gabi, Ligeti Dani, Csercsics Ricsi, tehát nincsen egy konkrét ember, mindenkiből merítek egy kicsit.

Mi volt az életed eddigi legnehezebb pillanata?

• Amikor elkezdetem az egyetemet, és jó fél évig azon gondolkodtam, hogy melyiket csináljam: tanuljak vagy birkózzak.

Mi a kedvenc szakmai irányod?

• Szeretem a statikát, a szilárdságtant, és szeretek a gépelemekkel foglalkozni.

Legkedvesebb városod?

• Szombathely.

Kedvenc ételed?

• A marhapörkölt.

Könyved, íród?

• Imádom Rejtő Jenőt.

Filmed, színészed?

• Gyerekkorom óta szeretem Bud Spencert és Louis de Funes-t.

Zenéd?

• Keveset hallgatok, de ha zene, akkor mindenevő vagyok.

Ha nem tanulsz és nem birkózol, mit csinálsz legszívesebben?

• Szeretek motorozni, autózni, és szeretek autót szerelni is. 

Wittmann Kristóf egyik vágya teljesült azzal, hogy végre érmes lett világversenyen, de nem álmodozik. Inkább lépésről-lépésre halad. Azt hiszem, realista, megfontolva halad. Teremhet-e még babér a számára a szőnyegen? Érdemes megnézni az UWW honlapján a grúz Matcsarasvili elleni meccsét, a tus előtti mozzanatot. Ez válasz lehet a kérdésre.