Csak Lőrincz Viktor kapott jogosítványt Rióra

2015. 09. 12., írta: DHP, TV, fotót készítette: Martin Gábor, cikket feltöltötte: Tollár Dániel

Ránk járt a rúd Las Vegas-ban. Most már úgy megbecsüljük az olimpiai részvételi jogot, mint a fehér hollót. Erősen bíztunk például világbajnokainkban, de sem Bácsi Péter, sem Kiss Balázs, sem Sastin Marianna nem tudott élni a lehetőséggel. Lőrincz Tomi sem ilyen lovat akart, de azért meglehetősen árnyalt a kép. Egyvalakit viszont egyértelműen megillethet az elismerés: az akaratos, szívós Lőrincz Viktor megszerezte a kvótát.

A bombaerős mezőnyöket elnézve egy ötödik hely is kincset ér a Las Vegas-i világbajnokságon, és való igaz, a klasszisok „megszállták” a riói súlycsoportokat. Köztudott, hogy a világbajnoksággal szemben – ahol nyolc súlycsoportban zajlanak, zajlottak a küzdelmek minden szakágban – az olimpián viszont csak hat-hat súlycsoportban lépnek szőnyegre a versenyzők.

A kötöttfogású válogatott tagjai már itthon emésztgetik az amerikai élményeket. Van mit. Struhács György szakágvezetőnek sem esett jól, hogy érem-, illetve kvótára esélyes versenyzőink derékhada már a nyitónapon elvérzett.

• Nagyon bíztunk az utolsó napon Lőrincz Viktorban – mondta a vezetőedző. – Bíztunk benne, pedig nehéz sorsolást kapott, hiszen ott volt az ágán az örmény, az orosz, a grúz, aztán az ukrán Zsan Belenjuk is, aki végül világbajnok lett 85 kilóban. Viktornak a vigaszágon nehezebb helyzete volt, mint az azeri Tahmaszebinek, mert jóval kevesebbet tudott pihenni, és ez a bronzmérkőzésen döntőnek bizonyult. Egyébként Viktor jól birkózott, mi több, még az ukrán ellen is volt esélye, de kissé elhamarkodottan támadott. 

Bár nagyon frissek a tapasztalatok, nagyon újak a benyomások, de a szakvezető úgy ítéli meg gyorsértékelésében, hogy kicsit túlpörögtünk, kicsit túldimenzionáltuk a kvalifikációs vébét, szemben a tavalyi világbajnoksággal, amely legalább ilyen nehéz volt, de számunkra mégis jól sikerült. A teher azt jelentette, hogy tanácsos minél hamarabb megszerezni a riói részvételi jogot 2016-ra, mert akkor a jövő év nyugodtabbnak ígérkezik.

• A tét súlya okozta azt, hogy bizonyos helyzetekben rosszul döntöttünk a szőnyegen, meccs közben. Jól láttunk bizonyos jeleket, például azt, hogy jó, egy pörgetést megcsinálnak rajtunk, de hogy ezt kétszer egymás után végrehajtják az ellenfelek velünk szemben, az már csak figyelmetlenség kérdése. Ez egy lecke, hogy a terhet miképp vegyük le a vállukról ahhoz, hogy tiszta fejjel tudjanak birkózni jövőre a kvalifikációs versenyeken.

Kulcskérdés volt a fogyasztás a világbajnokság előtt, hiszen két klasszisunknak, Bácsi Péternek és Lőrincz Tamásnak is lejjebb kellett menni, 75, illetve 66 kilóba. Lehet, hogy ez is gyengítette őket?

• Petinél azt látom, hogy ha lefogy, sokkal gyengébb a dinamika az ő esetében – fejtegette Struhács György. – Azt nem mondom, hogy elfáradt, de tudomásul kell venni, hogy egy 32 éves emberről van szó, aki izomban nemigen fejlődik, a fogyasztás pedig még inkább elvesz ebből, és a lendületéből. Be kell látnunk, hogy ilyen, lefogyott állapotában az igazi nagy sztárokat, például az orosz Vlaszovot szerintem nem tudja megverni. Sajnos, ez a helyzet. Nagyon át kell gondolnunk, hogy miképpen csináljuk a fogyást, hogyan alakuljon a kvalifikáció a 75 kilóban. Legyen-e Bácsi Peti vagy Szabó Lacival próbálkozzunk, de ez a következő időszak kérdése lesz. Tamást talán ennyire nem viselte meg a fogyasztás, de nála is látok némi teljesítmény-„szűkülést”, az igazán erős ellenfelekkel nagyon nehezen veszi fel a versenyt. Kiss Balázs sem fiatalodik, sajnos, de mindennel együtt a törököt meg lehetett volna verni, Balunál is volt figyelem kihagyás. Ő uralta a meccset, meg tudta csinálni az akciót, és ha csak egyszer fordítják fel két pontért, akkor megnyerte volna a mérkőzést, mert szemmel láthatóan erőfölényben volt Cenk Ildemmel szemben. Egy kihagyás, és oda lett az egész. A következő felkészülési időszakban arra kell nagy hangsúlyt fektetnünk, hogyan tudjuk ezeket a koncentrációs hibákat, hiányokat kiküszöbölni a meccseken.

A szakágvezető előzetesen bízott abban, hogy a 71 kilós Korpási Bálint akár éremig juthat – az Európa-játékokon nagyon jól birkózott -, sajnos, az amerikai Lester az első meccsen, amikor még bírta a gyűrődést, meglepte Bálintot. Nála sem fizikai, inkább pszichés gondok akadtak Struhács György szerint, aki így folytatta:

• Szabó Laci igazából nem 80, hanem 75 kilós, és az „igazi” 80 kilósokkal nem boldogult. Számára a 75 kiló lesz a járható út, és azt hiszem, hogy az eddigieknél jobban fogjuk őt menedzselni Bácsi Péter mellett. Az 59 kilós Krasznai Máté és a nehézsúlyú Lám Bálint fiatal, hoztak meccseket, láttunk velük kapcsolatban pozitívumokat, de még messze járnak a világelittől.

Persze, a mélyebb elemzéshez még kell némi idő, némi „ülepedés”, de a fő vonalak azért látszanak a rövid szakvezetői áttekintésből.

Ami pedig a női szakágat illeti: a világbajnok Sastin Marianna éremreményekkel utazott Las Vegas-ba, de maradt a további reménykedés, hogy majd a jövő évi kvalifikációs versenyeken megszerzi a riói részvételi jogot. Nem volt éppen boldog, amikor még Vegas-ban Tomka Tivadarnak beszélt a friss meccsélményekről.

• Az elmúlt kilenc hónapban nem erre készültünk – mondta csalódottan a bajnoknő. – Én arra készültem, hogy döntőt fogok birkózni, de ezt eleve ki kellett zárni, hiszen egy ágra kerültem a japán Icso Kaorival, de a versenynap reggelén is abban a meggyőződésben éltem, hogy a bronzérem meglesz. A koreai lány ellen kicsit döcögősen indult az első mérkőzés, aztán belejöttem.

Marianna ezután az ifjúsági olimpiai, világ-, és Európa-bajnok norvég Bullent verte 5-4-re, majd a japán szupersztár következett.

•  Icsoval szemben az a bizonyos 0-10 nagyon simának tűnik, de én végig próbáltam akciót csinálni, egyértelműen jobb volt nálam az immár tízszeres világbajnok japán.  A vigaszágon a török Yesilirmak ellen küzdöttem, és úgy gondolom, hogy azon a meccsen erős bírói tévedések befolyásolták a mérkőzés alakulását. A török végig tépte a hajamat, törte az ujjamat, fejelt, így nem lehet birkózni.

Mi lehetett volna az ellenszer?

• Egyfolytában mutattam, jelzetem, hogy töri az ujjamat, tépi a hajam, és ugye nagyon nehéz úgy elindulni lábra, ha nem csak a kart, hanem a hajamat is fogják. Hiába.

Kell a pihenés, kell a feltöltődés, aztán újra jöhet a kemény munka, és Marianna úgy véli, jövőre mindenképpen meglesz a kvóta. Neki is, és remélhetőleg másoknak is. Jövőre. Ha jól meggondolom, nincs az olyan messze…