Bácsi Péter: 33 évesen a harmadik olimpia következhet
2016. 04. 24., írta: Deák Horváth Péter, fotót készítette: Martin Gábor, cikket feltöltötte: Tollár Dániel
Nem is tudom, Bácsi Peti mire büszkébb, arra, hogy briliáns teljesítménnyel olimpiai kvótát szerzett Ulanbátorban, vagy arra, hogy a Ferihegyi repülőtér várócsarnokában a karjára vett egy kis szőke vasgyúrót (nyáron lesz két éves…), aki gyöngéden megpaskolta apukája arcát, és a fejét odahajtva egy játékos homlok-összekoccintással jelezte: hiányoztál, végre itthon vagy. A két Bácsi Peti mosolya mindent elárult…A kötöttfogású különítmény tagjai egymás után érkeztek a várakozók közé. Bácsi Péterről sugárzott a kiegyensúlyozottság, Módos Peti csak borongott-merengett („…voltam már jobban is…”), Lám Bálint felkötött karral jött („remélem, hogy rendbe jön a könyököm, szerencsére nincsen komoly baj…”). Sike András szakágvezető valami megfázásféle nyavalyával küszködött (gyors gyógyulást kívánunk!), de azért adott egy villámértékelést:
- Nagyon örülök Bácsi Peti kvótájának, tényleg jól birkózott. Igazság szerint terveztük, hogy 66 kilóban – Lőrincz Tomi súlycsoportjában – és 75 kilóban, ahol Peti versenyez, meg kell szereznünk a részvételi jogot a riói játékokra. Mindkettő sikerült, ráadásul a 85 és a 98 kilóban is sikerrel jártunk, ami ezután jön, az már csak tényleg hab a tortán.
Isztambulban, május elején Módos Péter és Lám Bálint ráteheti azt a bizonyos habot, vagy ne legyünk telhetetlenek? Szerintem legyünk!
Bácsi Pétert kicsit féltettük a 75 kilótól, de minden kétséget eloszlatott, zsinórban négy meccset nyert meg a mongol fővárosban, aztán a döntőben a kínai Jang Bin nem állt ki ellene. Bölcs ember, jobb neki a békesség.
- Végig remekül éreztem magam – mesélte mosolyogva világ- és kétszeres Európa-bajnokunk. – A formám is kitűnően alakult, de hát ugye, az egészben a fogyás volt a sarkalatos pont. Az sem sikerült rosszul, eltekintve az utolsó mérés napjától, mert rajtam maradt 60 deka. Alaposan felöltöztem, mozogtam egy jót, hogy leizzadjak, és mégis maradt rajtam 40 deka. Nosza, még egyszer beöltöztem, és akkor azért egy kicsit elment a kedvem az egésztől, de meg kellett csinálnom. Igaz, hogy viszonylag könnyen lejött rólam az a 40 deka, csak a két beöltözés esett nehezemre.
Mindent összevetve, Peti fogyása jól sikerült, dinamikusan birkózott, megmaradt a gyorsasága, persze a sorsolás szeszélyén kicsit megdöbbent. Elsőre jött az egyik legnagyobb ellenfele, a világ- és Európa-bajnok, olimpiai ezüstérmes Arszen Dzsulfalakjan, aki Las Vegas-ban, a tavalyi vébén legyőzte Pétert.
- Nahát, gondoltam, jól „belehúztam” – idézte fel a mozzanatot a 75 kilós magyar klasszis. – Így utólag talán jobb is, hogy az örmény versenyzővel kezdtem. Nagyon jó napot fogtam ki, és igazán kíváncsi vagyok, hogy ez mitől alakul így? Mitől függ az egész, minek köszönhető egy-egy ilyen jó nap, de az biztos, hogy remekül aludtam, semmilyen feszültséget nem éreztem. Ráadásul sikerült megbirkóznom a hétórás időeltolódással is.
Birkózóink ezúttal kelet felé utazva gyürkőztek az időeltolódással, Rióba menet majd nyugatra tart a társaság, igaz akkor „csak” 5 óra lesz az időkülönbség Budapest és Rió között, vagyis ha itt dél van, a brazil metropolisban reggel 7 órát jeleznek a mutatók.
- Lehet, hogy az olimpia nagyon közeleg már – folytatta Bácsi Péter -, de addig még rengeteg munkát el kell végeznem, versenyeken indulok, és bár tényleg jól ment a birkózás Ulanbátorban, van még mit kijavítanom. Szeretnék néhány dolgot tökéletesíteni Rióig.
Az idő fogy. Rió. Szerdán már csak 100 nap lesz hátra az ötkarikás rajtig…