Aki ment – Wöller Ákos a Vasasban folytatja
2015. 10. 19., írta: Deák Horváth Péter, fotót készítette: Martin Gábor, cikket feltöltötte: Tollár Dániel
A női szakágvezető nehéz helyzetbe került. Wöller Ákosnak még a válogatott kapitányaként azzal a helyzettel is meg kellett birkóznia, hogy a világbajnok Sastin Marianna férje, ez pedig adott esetben támadási felület lehet, illetve lehetett. Így volt, pedig Marianna esetében a legjobb magyar birkózónőről beszélünk. A Sastin-Wöller tandem számára a fő cél változatlanul a riói olimpia – 58 kilóban.Friss fejlemény: a női válogatott éléről menesztett Wöller Ákos megegyezett a Vasas elnökével, Markovits Lászlóval, és Sastin Marianna edzőjeként a piros-kékeknél folytathatja a munkát. Az persze csak tovább színesíti a képet, hogy a világbajnok fő vetélytársa, Barka Emese is a Vasast erősíti, persze a válogatott már más.
A Las Vegas-i világbajnokság női csapatunknak sem sikerült, így Wöller Ákos számíthatott arra, hogy felmentik szakágvezetői tisztségéből.
- Nem ért meglepetés azzal, hogy elköszöntek tőlem, mert várható volt ez a lépés a vébé sikertelenségét követően, szinte lógott a levegőben – mondta az edző. – Nem bánt a döntés, mert rólam csak terheket vett le. Olyan plusz nehezékeket cipeltem magammal, és ezzel együtt Marianna is, ami gátja volt az eredményes szereplésnek. Sok olyan dologgal kellett foglalkoznom, ami visszavetett. Jelenleg egyetlen feladatom van, az, hogy az olimpiáig Mariannával foglalkozzak.
Az új szakágvezető, Gulyás István az egyik fontos feladatának tekinti a Sastin-Barka-féle feszültség feloldását. Létezik ez az ellentét, tehát amikor a terhektől való megszabadulást említed, akkor ez is benne volt?
- Nem konkrétan erről van szó, inkább arról, hogy az elmúlt négy és fél évben – amíg a lányok edzője voltam – rengeteg támadást kaptam. Részben persze amiatt is, hogy Marianna férje vagyok, mondván, hogy én mással nem is foglalkozom, csak vele. Igazából egy irányból érkeztek a támadások, de onnan folyamatosan, és ezek dolgok demagógiával terhelten eljutottak az emberek fülébe, akik el is hitték a duruzsolást, holott nem ismerték a helyzetet.
Többször mondtátok mindketten, Mariannával, hogy nem viszitek haza a birkózást, de ez elkerülhető volt-e ebben a helyzetben?
- Ezt tényleg tartjuk, de azt a feszültséget, amit átéltem, ő is érezte. Ha innen nézzük, akkor mégis ott vibrált a levegőben, nem tudtuk teljes mértékben “kívül” tartani. Az edzéseken a többi lány szintén érezhette rajtam, hogy valaki megint valami sandát mondott nekem, viszont azt szintén tudták: nem rájuk haragudtam, ha rossz kedvem volt valamiért, sajnos cipeltem az edzésre is a háttérben felgyülemlett negatív dolgokat.
Mindenesetre nem lettél munkanélküli.
- Nem, nem. Már a Vasassal történt megállapodás előtt is kaptam ajánlatokat, Dél-Amerikából két helyről kerestek, Európából szintén két helyről érdeklődtek, vállalok-e munkát, de itthon maradtam.
Novemberben újra párbaj lesz. Gulyás István úgy tervezi, hogy Mariannát és Emesét ismét “összeengedi” egy válogatón, amelynek a tétje az 58 kilós, olimpiai súlycsoportban való versenyzés, felkészülés és részvétel lesz a jövő évi kvalifikációs versenyeken. Hogyan gondolkodsz erről?
- Csakis az 58 kilót tudom elképzelni Marianna számára, az idén már megnyert egy válogatót Emesével szemben. Ha lesz még egy válogató, hát istenem, akkor lesz még egy. Elkötelezettek vagyunk, az 58 kiló közelebb áll az eredeti súlycsoprtjához, az 59-hez, és ha Marianna úgy gondolja, hogy az olimpián 58-ban maradandót tud alkotni, akkor azt kell csinálnia. Nem fogunk meghátrálni, az biztos.
Ami 2015-öt illeti, a világbajnokság jóllehet nem hozott olimpiai kvótát női válogatottunknak, ám az csak az érem egyik oldala, tette hozzá Wöller Ákos, mert ne felejtsük el az U23-as Európa-bajnokság három érmét, és egy ötödik helyezését, valamint az Európa-játékok két aranyát. A vébé kudarca lelki dolgokra vezethető vissza, de nem szabad rágódni rajta, véli a szakember. Most már újra a lányokon a sor, hogy bizonyítsák: nincsen Rio magyar női birkózó nélkül.
