Öt kvótával továbbra is Európa élvonalához tartozunk
2024. 05. 16., írta: Krasznai Bence, fotót készítette: UWW, cikket feltöltötte: Tollár Dániel
Az öt megszerzett kvótánkkal az Európai Unióban az első, Európában a hatodik helyen zártuk a kvalifikációs rangsort. A Magyar Birkózók Szövetsége (MBSZ) ügyvezető alelnöke, Bacsa Péter kifejti, mindez mennyit ér és mit jelent pontosan.
Az isztambuli világkvalifikációs viadallal véget ért a birkózók nyolc hónapja tartó kvótaszerző időszaka. A belgrádi világbajnokságon, a kontinentális versenyeken és a világkvalifikációs viadalon 62 ország összesen 288 sportolója szerzett Párizsba szóló repülőjegyet, ebből öt lett a miénk.
„Párizshoz hasonlóan Tokióban is tizenhat fő szerepelhetett egy kategóriában, előtte huszonegy tagú súlycsoportok voltak az olimpián. Éppen ezért igazságtalan összehasonlítani a mostani időszakot a 2020 előttiekkel vagy épp azokkal az időkkel, amelyekben tíz ország volt versenyképes – a Szovjetunió felbomlását megelőző olimpiákra gondolok. Éppen ezért maradnék a tokiói összehasonlításnál” – fogalmaz Bacsa Péter, az MBSZ ügyvezető alelnöke.
Ezután rögvest rátért arra, hogy 2021-ben generációváltás következett be a magyar birkózásban: „Rendkívül sikeres csapat utolsó fantasztikus eredményét élhettük át a japán fővárosban. A hat utazónk között három világbajnok és két érmes volt. Muszukajev Iszmailt és Szőke Alexet kivéve ők mind abbahagyták a pályafutásukat a játékokat követően, így szinte a nulláról kellett felépítenünk az új generációt. A fiatalok minket is megleptek, hiszen a budapesti Európa-bajnokságon berobbantak a nemzetközi élmezőnybe. Egy-egy kiugró eredmény azonban nem jelenti azt, hogy az illető automatikusan kvalifikál a következő olimpiára és ott éremesélyesként lép szőnyegre. Csupán annyit, hogy nagy potenciál rejlik benne, és esélyes a kvótaszerzésre.”
Bacsa Péter elmondta, ezzel már a mostani kvalifikációs időszak kezdetén is tisztában voltak: „Ezért fogalmaztunk meg elvárásként négy-hat kvótát, öttel ennek a közepébe trafáltunk. Kőkemény a mezőny, súlycsoportonként csak tizenhat versenyző juthat ki, szóval ezt a számot szó nélkül előre aláírtam volna. Persze, hiányérzet mindig van, de ami engem illet, elégedett vagyok, büszkék lehetünk, dicséret illeti az összes felkészítőt, edzőt és versenyzőt. Innentől csak az olimpiára fókuszálunk, és mindent megteszünk annak érdekében, hogy Párizsban a lehető legjobban szerepeljünk.”
Az európai kvótaszerzés extra nehézségével kapcsolatban kiemelte a napjainkban egyre drasztikusabbá váló honosítási folyamatot. Az öreg kontinensnek 113 kvóta jutott, érdekesség, hogy ebből 23 honosított sportoló kvalifikált, ami ennek a 20 százaléka. A posztszovjet országoknak 54 kvóta jutott (48 százalék), és ha ehhez hozzáadjuk az érintett országokból honosított, kvalifikált sportolók számát akkor brutális adatot kapunk: összesen 74 szovjet utódállambeli, vagy azokból nemzetet váltó birkózó lehet ott Párizsban Európából, ami az összkvótaszám 64 (!) százaléka, tehát közel kétharmada.
„Albániának például három kvótája lett, mindhárom honosított versenyzővel. Ez az albán birkózáson nem sokat segít, ellenben elvett olyanoktól három helyet, akik az életüket tették fel erre. Szerencsére nem sokáig marad így ez a helyzet. Büszke vagyok arra, hogy egy munkacsoport alakult a vezetésemmel és az nemzetközi szövetség (UWW) elkezdett tárgyalni erről, aminek eredményeképpen 2025 januárjától drasztikus változások lépnek életbe ez ügyben.”
A kvalifikációs időszakot illetően nem szabad elfelejteni azt sem, hogy nem Európának kedvez, hiszen a gyengébb kontinensek kvalifikációs versenyein is ugyanannyi kvótát lehet szerezni, mint nálunk. Így fordulhat elő például az, hogy egy Afrikában domináns, de világszinten közepes erősségű ország, Egyiptom 11 kvótát szerzett – az afrikai viadalon 9 kvalifikációhoz jutott.
„Az erőviszonyokat nézve ez nem igazságos, de az olimpiai szellem felülírja a szakmaiságot. Ez ellen lehet lázadni, de ez van, az olimpia erről is szól. Ezért is mondják azt, hogy a játékokon könnyebb érmet szerezni, mint eljutni oda – ez most hatványozottan igaz. Európának extrém nehéz a dolga, nekünk pont emiatt kell büszkének lennünk arra, hogy a kontinensünkről olyan országokat is megelőztünk, mint Ukrajna, Románia vagy épp Lengyelország. A huszonhét tagú Európai Unióban az elsők, a kontinensen pedig hatodikak vagyunk. Ez távol áll attól, hogy szégyenkeznünk kelljen.”
AZ EU ORSZÁGAI ÁLTAL SZERZETT KVÓTÁK
Összesen 34 kvótát szereztek
1. Magyarország, Németország, Bulgária 5-5
4. Lengyelország, Románia 4-4
6. Finnország, Franciaország, Görögország 2-2
9. Csehország, Litvánia, Olaszország, Svédország, Szlovákia 1-1
14. Szlovénia, Ausztria, Belgium, Ciprus, Dánia, Észtország, Hollandia, Horvátország, Írország, Lettország, Luxemburg, Málta, Portugália, Spanyolország 0-0
AZ EURÓPAI POSZTSZOVJET ORSZÁGOK ÁLTAL SZERZETT KVÓTÁK
Összesen 58 kvótát szereztek
1. Oroszország 16
2. Azerbajdzsán 12
3. Fehéroroszország 10
4. Grúzia 6
5. Örményország, Moldova 5-5
6. Ukrajna 4
