Új szakágvezetők – ülést tartott az MBSZ elnöksége
2015. 10. 01., írta: Deák Horváth Péter, fotót készítette: Martin Gábor, cikket feltöltötte: Tollár Dániel
A Magyar Birkózó Szövetség szeptember 30-i elnökségi ülésének egyik legfontosabb témája a válogatottak szereplése volt. A felnőtt nemzeti csapatunk elmaradt a várakozástól, míg a korosztályos versenyekről birkózósportunk számos érmet hozott el. Mindenesetre a Las Vegas-i világbajnokság sikertelensége miatt az elnökség személyi változtatások mellett döntött. Az új szakmai vezetők: Sike András (kötöttfogás), Ritter Árpád (szabadfogás), Gulyás István (női szakág).Komáromi Tibor, a szakmai munkáért felelős alelnök elmondta, hogy a szövetség minden lehetőséget megteremtett a zökkenőmentes felkészüléshez, de ennek ellenére csalódást okozott a 21 versenyzővel rajthoz álló válogatott az olimpiai kvalifikációs világbajnokságon. Mindenesetre az alelnök nem kapott kielégítő választ a gyenge szereplés okaira.
A kötött-, illetve a szabadfogás eddigi szakágvezetője, Struhács György, illetve Gulyás István dióhéjban elmondhatta véleményét.
- Talán az előzetes, hosszú kinn-tartózkodás az Egyesült Államokban, a túlpörgés, illetve a tét „túldimenzionálása”, valamint a koncentráció kihagyása is okozhatta a gyenge szereplést – mondta Struhács György a kötöttfogásúakról.
- A versenyzőket szembesíteni kell azzal, hogy mit tesznek le az asztalra. Ha úgy tetszik, haljanak meg minden edzésen. Kíváncsi voltam, hogy a terhelés, a fájdalomküszöb mennyire tolható ki, azt, hogy „savas” állapotban miképp tudnak teljesíteni. Példának okáért Hatos Gábor készen áll az ilyenfajta iszonyú kemény munkára, de nem mindenki van így ezzel – fejtegette Gulyás István.
Komáromi Tibor utalt arra, hogy a 30 év körüli, tapasztalt versenyzőink – akik világklasszisok - nem találtak logikus magyarázatot a kudarcra. Ha nincsen kézzel fogható indok, akkor változtatni kell, hiszen ha sem a versenyzők, sem a szakágvezetők nem tudnak elfogadható érveket felsorakoztatni, akkor megérett a helyzet a változtatásra. Megemlítette még, hogy előzetesen a kötöttfogásban 3-4, a szabadfogásban 2, míg a nőknél 1 kvóta megszerzése látszott elérhetőnek.
Az elnökség tagjai sorra kommentálták a helyzetet, elsősorban kérdéseket tettek fel, bíráltak, és kétségeket fogalmaztak meg.
- Elvárható volt-e, hogy Bácsi Péter és Lőrincz Tamás vagy Kiss Balázs most, Las Vegas-ban, már az első körben megszerezze a kvótát ? – tette fel a kérdést az orosházi klub elnöke, Szél Attila, aki a várakozásokkal kapcsolatos kétségeit fogalmazta meg. Szerinte két kvótánál többre nem is számíthattunk a fogásnemben, ebből egy sikerült, míg szabadfogásban esély sem volt erre. A nőknél a Sastin – Barka vetélkedés miatt a teljes felkészülés feszültségben zajlott, kevés remény maradt a kvótaszerzésre, magyarán túlzott volt az elvárás.
Bódi Jenő utánpótlás igazgató a túledzettséget mindenképpen hibának véli a felkészülés során, a tüzet szerette volna látni az adott kulcsfontosságú pillanatokban. Mindhiába.
Virág Lajos megjegyezte, hogy versenyzőink a második-harmadik mérkőzést követően leeresztenek, a mentális felkészítésnek mindenképpen célzottabbnak, hatásosabbnak kellene lennie.
Deák-Bárdos Mihály kétségeit fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy miért nem képviseltettük magunkat a bakui Európa-játékokon az A-válogatottal kötöttfogásban.
Szőnyi János visszautalt Komáromi Tibor egyik korábbi felvetésére, hogy mi történhetett a számunkra sikeres Pytlasínski-emlékverseny és a világbajnokság között, továbbá feszegette az edzők felelősségét is.
Rácz Lajos ezt a kérdést tette fel – tömören:
- Hogyan lehet az, hogy 21 emberből 20 betlizik?
A szakmai alelnök szerint kevés az ütőképes emberünk.
Németh Szilárd, az MBSZ elnöke a rövidtávú célok között említette meg az olimpiai szereplés fontosságát, utalt arra, hogy a legjobb versenyzőinkkel már konzultált a világbajnokságot követően. Kiemelte, hogy a birkózóink rendkívül önkritikusan fogalmaztak, vállalták a felelősséget a rossz szereplésért.
- Lépjük meg, amit meg kell lépnünk, de azért ne „kaszaboljuk” le egymást – kérte az elnök az elnökségi tagokat, egyben ezzel egyfajta üzenetet fogalmazott meg a birkózótársadalomnak, majd hozzátette, hogy Rió különleges hangsúlyt kap, az lett volna az igazi cezúra, de az elnökség mégis most húzta meg az éles választóvonalat. - Most nehéz döntéseket kell hoznunk, de meghozzuk. Lépnünk kellett. Az év végére olyan csapatot kell építenünk, amelynek lehet esélye a kvalifikációs helyek megszerzésére, és azért változtatunk, mert rossz vágányon járunk, a felvetések köre persze tágítható, hiszen számos összetevője van a kérdésnek.
Komáromi Tibor azt javasolta, hogy kötöttfogásban Sike András irányítsa a munkát, a szabadfogásban Ritter Árpád vezesse a válogatottat, míg a nőknél Gulyás István – az eddigi szabadfogású szakágvezető – vegye át az irányítást.
Struhács György a kötöttfogás szakágvezetője az elnökségi ülésen lemondott, hogy leegyszerűsítse az ügyek menetét, miközben Sike András kinevezését az elnökség támogatta. Gulyás István, a szabadfogású szakágvezető szintén lemondott, egyúttal a helyére választott Ritter Árpád kapott bizalmat. A nőknél Wöller Ákost Gulyás István váltja fel, aki azért mintegy tanácsadóként besegítene a kétszeres Európa-bajnok Ritter Árpádnak a férfiakkal végzett munkában. Az új kapitányok megbízatása egyelőre az olimpiáig szól.
Az új szakvezetők mondták…
Sike András vázolta az elképzeléseit, és rögtön leszögezte, hogy hibázni nem szabad, annak ellenére sem, hogy még három lehetőség, azaz három verseny maradt jövőre az olimpiai részvételi jog megszerzésére. Gondnak nevezte, hogy az erő-állóképesség mellett az egyéni, a technikai-taktikai képzés eddig a kívánatosnál kisebb hangsúlyt kapott. A szakember átalakítaná a heti edzésritmust is, hogy frissebbek legyenek a versenyzők.
- A vébé előtt túl hosszú volt a közvetlen felkészülés, ami a fizikai mellett nagy idegi megterhelést jelentett, szükség van a családdal való gyakoribb együttlétre – mondta az olimpiai bajnok.
Sike közvetlen munkatársakat is választott: Takács Ferenc és Majoros István egyaránt tagja lesz a szakmai stábnak.
Gulyás István, a nők újdonsült szakmai vezetője tiszta vizet akar önteni a pohárba, és mindenekelőtt szeretné egy válogató formájában feloldani a Sastin Marianna és Barka Emese között vibráló feszültséget. Aki ezt megnyeri, az 58 kilóban képviselheti a magyar színeket a kvalifikációs viadalokon, aki elveszíti, az másik súlycsoportban szerepel a válogatottban. A lényeg, hogy lehetőleg mindketten ott legyenek Rióban, és a reményteljes fiatalok közül is egy versenyzőt szeretne kijuttatni az olimpiára a szakember.
A kétszeres Európa-bajnok Ritter Árpád a szabadfogással kapcsolatban úgy vélekedett, hogy azt a munkát szeretné tovább vinni, amit Gulyás István elkezdett, és folytatott, sőt számít is a tapasztalt edző tanácsaira. Lehetőséget keres a női válogatottal való együttműködésre is. Ami pedig a szabadfogású válogatottra vonatkozik még: Ligeti Dánielben és Veréb Istvánban lát lehetőséget az olimpiai szereplést illetően, de nem szabad elfeledkezni Hatos Gáborról sem, aki esetleg eséllyel vehetne részt a válogatóversenyen, versenyeken.
- Általában pedig rendkívül fontos lenne, hogy sokat dolgozhassunk, edzőtáborozhassunk külföldön, mert ott találhatunk erős ellenfeleket – említette Ritter Árpád.
Az elnökség döntési helyzetbe hozná azokat a birkózókat, akik a Bundesligában szerepelnek, hiszen választaniuk kell – várhatóan az év végén -: vajon a német csapatbajnokság, vagy inkább az olimpiai felkészülés mellett döntenek-e.
Az első félévről
Bacsa Péter ügyvezető alelnök az első félévről szóló rövid áttekintésében kiemelte, hogy birkózóink a korosztályos világ-, és Európa-bajnokságokon 23 érmet szereztek, ami csúcs, és szép reményekre jogosít.
Külön hangsúlyt kapott a korábban elfogadott, úgynevezett transzparens és rögzített jutalmazási rendszer, amelynek az a lényege, hogy minden világversenyes érmes és helyezett pénzjutalmat kap az elért helyezés függvényében, sőt ez nem csupán a versenyzőket, hanem a klub-, és nevelőedzőiket is érinti. Ilyen jellegű - újszerű és előre mutató - jutalmazási rendszer más sportágban még nem létezik. Mindez az idén hozzávetőleg 12-15 millió forint terhet jelent a birkózó szövetségnek. Nyilvánvaló, hogy ez az egyik oldalon teher, a másik oldalon viszont az eredményesség jelzőszáma is lehet.
A gazdálkodást tekintve a január 30-a óta működő elnökség az átláthatóságot tartja szem előtt mondván, hogy döntő részben közpénzekből gazdálkodik a szövetség. Farkas Tibor főtitkár arról beszélt, hogy az MBSZ időarányosan jól áll, hiszen a szakmai feladatok nagy részét teljesítettük, ami ezúttal az anyagi területet jelenti.
A nyilvánosságról
Bacsa Péter bemutatta a médiacsapat új emberét, Deák Zsigmondot, aki ezentúl a szövetség sajtófőnökeként irányítja azt a tevékenységet, amely a sportág népszerűsítését szolgálja. Zsigmondnak – aki jómaga is birkózott ifjú korában – jó munkát kívánunk! Az ügyvezető alelnök külön megemlítette, hogy egyrészt megjelent a Karfiolfül című színes birkózó magazin első száma, másrészt örömmel újságolta, hogy az M4 sportcsatornán havonta 30 percben jelentkezik a sportágról szóló magazinműsor. Az is figyelemre méltó, hogy a Las Vegas-i világbajnokságról az M4 naponta 5 órán át közvetített, illetve adott összefoglalót.