Új célok, új szabályok, új versenyek – 2017

2017. 01. 24., írta: Deák Horváth Péter, fotót készítette: MG, cikket feltöltötte: Tollár Dániel

A magyar birkózósport nekiindult az olimpia utáni évnek, és Komáromi Tibor alelnök szerint 2016 megfelelő alapot ad az új célok megvalósításához. Csak ízelítőül: a kötöttfogású Magyar Nagydíjnak és az U23-as Európa-bajnokságnak Szombathely ad otthont – vagyis egy hét a birkózás jegyében a vasi székhelyen! Májusban kerül sor a felnőtt Európa-bajnokságra Újvidéken, és augusztusban lesz a világbajnokság Párizsban, de ez csak néhány fontos verseny 2017-ben.

2016: kettős év
Komáromi Tibor, a szakmáért felelős alelnök szerint a tavalyi évet a kettősség jellemezte. A sikerek között említette az utánpótlás versenyen elért eredményeket:

• Aranyérmeket is szereztünk a világversenyeken, ami azt jelenti, hogy vannak olyan versenyzőink, akikre a jövőben számíthatunk, viszont tavaly a riói olimpián érem nélkül maradtunk, és ez egy kicsit a kedvünket szegte – mondta a háromszoros világbajnok. - Ezek után jött a december, és a jó évzárás. Gondoljuk csak el, a nem-olimpiai súlycsoportok budapesti világbajnokságán szakáganként két-két súlycsoportban versenyeztek birkózóink, és a hat versenyzőnk közül hárman is érmet szereztek. Korpási Bálint – mint köztudott – aranyérmes lett, Szabó László ugyancsak kötöttfogásban bronzérmes, míg Barka Emese szintén a harmadik helyen végzett. Ezért mondtam azt, 2016 a kettősség éve volt. 

Komáromi utalt rá, hogy a nem olimpiai súlycsoportok vébéjén elért sikerek egyáltalán nem alacsonyabb rendűek a többi világversenyes érmes helyezésnél.

• Ebben az igazi kettőség, és a birkózás tragédiája, hogy az olimpián csak hat-hat súlycsoport szerepelhet, tehát két súly kiszorult az olimpiáról – fejtegette az alelnök. – Az a baj, hogy számos klasszis versenyző az ötkarikás játékokon nem tudja bemutatni, hogy mit tud, és egyáltalán nem a teljesítményük lesajnálása, amikor a nem olimpiai súlycsoportokról beszélünk.  Sőt! Magyar találmányról van szó, mi javasoltuk a nemzetközi szövetségnek, hogy legyen ilyen verseny is az olimpiák évében, és elsőként mi rendeztük meg az eseményt.

Újratervezések itthon és nemzetközi szinten
Különböző változtatási tervekről röppennek fel a hírek, amelyek érinthetik a súlycsoportokat, és magát a birkózást is. Egyelőre még semmi sem biztos, semmi sem nyilvános, de valami történik a színfalak mögött. Komáromi Tibor is erre céloz:

• Arról csiripelnek a verebek, hogy tíz súlycsoport lesz majd a jövőben, talán megmarad – visszatér? - a parterhelyzet is a kötöttfogású birkózásban, ami emeli, emelné a birkózás színvonalát, de várnunk kell még egy kicsit a nyilvánosságra hozatalig. Kiemelkedően sikeresek vagyunk kötöttfogásban, nagy szükség van rá, meg kell erősítenünk, meg kell tartanunk, de azért a szabadfogású klasszisokat se feledjük – Kovács Istvánt, Balla Józsefet, Bíró Lászlót, Klinga Lászlót, Gál Henriket, Tóth Gábort, Nagy Bélát, Ritter Árpádot vagy Hatos Gábort, Bánkuti Zsoltot és még sorolhatnám -, akik a világszínvonalat képviselték. Ezzel együtt nagyon nehéz helyzetben vagyok, mert amikor én versenyeztem, akkor még a teljes magyar szabadfogású válogatott jól szerepelt. Most azért már más a helyzet.

Ezzel arra céloz, hogy a hangsúlyt el kell tolni a sikeresebb kötöttfogás felé?

• Nem egészen, pont ellenkezőleg gondolom. Szerintem van lehetőség arra, hogy a szabadfogás visszatérjen a régi nagyok színvonalára, mi több, csak úgy lehet komplett a magyar birkózás, ha ehhez még egy ütőképes női ágazat is csatlakozik. Három szakággal kell működnünk. 

Komáromi Tibor úgy látja, hogy a szabadfogásban is meg kell újulni, és többek között ezért szerződtette a szövetség az ukrán Mihail Haracsurát a vezető edzői posztra, de természetesen a magyar szakemberek szintén fontos feladatot látnak el. A kétféle stílus egymásra hatásából kifejezetten jó dolgok jöhetnek létre.

A mércék
Mindenképpen az a legfontosabb cél, hogy a 2020-as olimpián Tokióban a magyar birkózás ismét érmet szerezzen. 

• Ennek az elérése nyilván csak úgy megy, hogy addig is rövidebb távú célokat tűzünk ki magunk elé – folytatta az irdatlanul kemény edzésmunkájáról is híressé vált olimpiai ezüstérmes vezető -. A válogatott keretünk tagjait, a fiatalokat is, meg kell óvnunk, védenünk, és már a hazai rendezésű 2018-as világbajnokságra ütőképes csapatot kell felállítanunk. Ennek az útnak fontos állomása lesz márciusban a szombathelyi U23-as Európa-bajnokság, hiszen ott, a felnőtt korosztály küszöbén álló versenyzők próbálgathatják a szárnyaikat, de tudjuk, hogy közülük néhányan már a felnőtt világversenyeken is letették a névjegyüket. Aztán remélhetőleg a továbbiakban szintén számíthatunk rájuk. 

Komáromi Tibor olyan neveket sorolt ezután, akikre mindenképpen építeni lehet a felnőtt válogatottban, már ami a kötöttfogást illeti: Lőrincz Tamás, Bácsi Péter, Lőrincz Viktor, Kiss Balázs, Lám Bálint már eredményeket ért el felnőtt szinten is. Fontos, hogy ha az érett versenyzőkkel történik valami, estleg 2018-ban befejezik a pályafutásukat a szőnyegen, akkor jöjjenek és épüljenek be a tehetséges fiatalok, például az U23-as Európa-bajnok Szilvássy Erik vagy a junior Európa-bajnok, többszörös érmes Lévai Zoltán. Papp Bertalan és Torba Erik neve is felmerült a feltörekvő ifjú nemzedék képviselői közül.  

Jó-e az új szakmai felállás, amely szerint a szövetségi kapitányok, Sike András és Gulyás István, az összes korosztályért felelnek?

• Igen, feltétlenül, és ezek a szakemberek meg tudják oldani a feladatot, ami persze nem egyszerű, de látják a teljes „kínálatot”, a kadet korosztálytól a felnőttekig. Csak így lehet előre tekinteni, csak így lehet akár egy teljes olimpiai felkészülési időszakot is megtervezni.

A konkrét, érmes elvárásokról egyelőre nem esett szó, de egy biztos, a szövetség alelnöke bizakodó. Komáromi Tibor nem kapkod, türelmesen végzi a munkáját, és mindenkit erre biztat, mindenesetre a márciusi birkózó hét Szombathelyen már adhat némi támpontot.