Üdítő kijevi részletek – a Barka, Németh, Ligeti hármas mesél

2017. 03. 08., írta: Deák Horváth Péter, fotót készítette: MG, cikket feltöltötte: Tollár Dániel

Mint arról már írtunk honlapunkon, a kijevi versenyről birkózóink öt éremmel tértek haza. A nők és a szabadfogásúak viadalán Barka Emese arany-, Németh Zsanett és Ligeti Dániel ezüst, Galambos Ramóna és Veréb István bronzérmet szerzett Ukrajnában. Most további részletekkel szolgálunk.

Az aranylány 
Barka Emese az 58 kilogrammosok között állt szőnyegre, és három volt a magyar igazság az ő esetében, azaz három győzelmet aratott. Vajon minden úgy alakult, ahogyan a csepeliek klasszisa eltervezte?

• Végül is igen, de nem birkóztam jól – válaszolt az Európa-játékok győztes, világ- és Európa-bajnoki bronzérmes versenyző. – Azt hiszem, annak köszönhetem a győzelmet, hogy az utolsó másodpercig küzdöttem. 

Mennyire volt nehéz az első összecsapásod az Eb-ezüstérmes, vébé ötödik Irina Netrebával?

• Ő az első számú azeri ebben a súlycsoportban, és csak 2-0-ra tudtam nyerni, az első menetben volt egy pontom (intéssel), aztán a másodikban egyszer kitoltam a szőnyegről. Mit mondjak, nem sok minden történt azon a meccsen, meglehetősen passzívan birkóztam. Hiányérzetem maradt, mert úgy érzem, jobb versenyző vagyok annál, hogy csak egy kitolással nyerjek. 

Lélegzetvétel a német Mertens ellen?

• Egy fiatal lányról van szó, aki nem tartozik a nemzetközi élmezőnyhöz, és nem számítottam ellene nehéz mérkőzésre, aztán végül az első menetben ki is harcoltam a 12-1-es győzelmet.

A döntőt az ukrán Irina Csihradze ellen vívtad, aki 55 kilóban is jeleskedett már korábban, például világbajnoki dobogós helyezésig jutott, de van már kontinensbajnoki ezüstérme az 59 kilogrammosok között. Nem lehetett sétagalopp.

• Számomra mégis kicsit ismeretlen volt, vezetett ellenem, de hál’ istennek, az utolsó másodpercekben sikerült megfordítanom a mérkőzést, és megnyernem a döntőt. 

Ez egy remek siker volt, de valójában hol tartasz az úton így, március elején?

• Voltaképpen ez volt az első versenyem a budapesti világbajnokság óta, mert sokat betegeskedtem, ezért nem tudtam elvégezni az alapozást. Mindenesetre köszönettel tartozom Ritter Árpádnak, mert rengeteget segített a kijevi versenyen. Ott azért akadtak olyan helyzetek, amelyekbe „beleragadtam”, és ezeket a dolgokat mindenképpen ki kell javítanom az Eb-ig. Egy biztos, addig mind technikában, mind erőnlétben előbbre kell lépnem, és bízom benne, hogy előre is fogok.

A szépen csillogó ezüst
Németh Zsanett, az újpestiek szemefénye Kijevben bátran, vállalkozó kedvvel birkózott, és a második helyet szerezte meg. A 75 kilogrammosok fináléjában nem kisebb ellenféllel szemben maradt alul, mint az olimpiai bajnok kanadai Erika Wiebe.

• Fontos dolog, hogy jól sikerült a fogyasztás – mondja az U23-as korosztály Európa-bajnoki címvédője. – Úgy alakult a sorsolás, hogy három meccset kellett birkóznom a döntőig. A német junior Európa-bajnoki ezüstérmessel, Francy Radelttel kezdtem –  ott lesz az U23-as Eb-n Szombathelyen – Kadet koromban kétszer legyőzött már, tartottam is tőle, és immár hét éve szerettem volna neki visszavágni, de sehol nem ütköztünk meg, most viszont igen. Magabiztos voltam, 4-0-ra nyertem, és tudtam tartogatni az erőmet. Azért volt ez fontos, mert a fogyasztás utáni első meccs mindig rosszul megy.

Szükséged is lehetett az erőre az ukránból moldávvá lett Szvetlana Szajenko ellen, hiszen olyan versenyzőről van szó, aki hét érmet is nyert már a felnőtt világversenyeken.

• Olimpiákon is indult már – tette hozzá Zsani. – Nagyon kellemetlen stílusa van, edzésen birkóztam már vele, de versenyen ez volt az első alkalom, hogy összecsaptunk. Hajat húz, ujjat tör, szóval nem egyszerű eset. Mindenesetre mindjárt az elején kaptam egy pontot azért, mert törte az ujjamat, később vezettem is 5-0-ra, jól használtam ki a zónahelyzeteket, de nagyon elfáradtam az első menetben. Aztán a másodikban a védekezés volt a dolgom, egyszer le is vitt, 5-3 lett a vége, nagyon megküzdöttem a győzelemért. A fiatal ukrán Paszicsnik következett, akit tusoltam egy csípődobásos letekerés után. 

A döntőre fáradtan érkeztél?

• Igen, és nyilván fitten jobban ment volna, de úgy gondolom, így is jól birkóztam az olimpiai bajnok kanadai Wiebe ellen. Nagyon boldog voltam, hogy birkózhatok vele, semmi vesztenivalóm nem volt, és emlékszem, az járt a fejemben az első fél percben, hogy itt menni kell, egyáltalán nem féltem tőle. Azt sem akartam, hogy utólag szemrehányást tegyek magamnak, mert nem tettem meg mindent. Jó úton járok, hiszen az olimpia óta már az Európa Kupán is orosz, bolgár és ukrán birkózókat győztem le, a párizsi versenyen harmadik lettem. Fejlődök, dolgozom, jól vagyok.

Az a fránya térd
Ligeti Dani a nehézsúlyúaknál annak rendje s módja szerint eljutott Kijevben a döntőig, ahol azonban már nem tudott megküzdeni az amerikai Tony Nelsonnal. A térde közbeszólt…

• Az elődöntő második menetének a felénél bedagadt a térdem, egyszerűen csak letérdeltem a szőnyegre, mint már több ezerszer életemben, aztán felálltam, és éreztem, hogy elkezd dagadni  – kezdte a legkellemetlenebb fejleménnyel a szombathelyi kiválóság. – Ettől függetlenül azt hiszem, hogy egy elég erős ágat sikerült megnyernem, és nem lett volna lehetetlen a végső győzelmet megszereznem, ha nincsen az említett sérülés. Az első meccsemet az ukrán Eb-bronzérmes Hocjanyivszkij ellen vívtam. Felszabadultan birkóztam annak ellenére, hogy vezetett ellenem, el is tudtam dobni, aztán a második menet vége felé újra eldobtam, de abból már betusoltam. Hajtott a becsvágy is, mert az első meccseinket én nyertem meg ellene, de aztán sorra ő győzött, szóval épp itt volt az ideje, hogy helyre billentsem a mérleget. Utána megint ukrán jött: Danilo Kartavij, aki az U23-as Európa-bajnokságon szerzett ezüstérmet. Ellene a rutinom segített, nem keveredtem bele kétes helyzetekbe, volt egy négy pontos akcióm, és onnan kezdve már alig történt valami. Azt a formámat tudtam mutatni, amit tavaly az olimpiai kvalifikációs versenyeken, és remélem, hogy jó formában maradok, hiszen jön az Európa-bajnokság, aztán a világbajnokság. Nagyon bizakodó vagyok annak ellenére, hogy egyelőre sem súlyban, sem erőben nem tartok ott, ahol szeretnék, de a birkózás jól megy. Most már csak azt szeretném, hogy gyorsan legyek túl ezen a térd nyavalyán…