Takács István felülmúlta édesapját!

2019. 08. 24., írta: Deák Horváth Péter, fotót készítette: MG, cikket feltöltötte: Tollár Dániel

Elérkeztünk hát ide: azzal, hogy Takács István junior világbajnoki címet szerzett, megelőzte edző-édesapját, aki „csak” junior Európa-bajnoki aranyéremig jutott. Ferenc ezt széles mosollyal kommentálta, nem is titkolta büszkeségét, elvégre ha a fiú felülmúlja az apját, akkor már nem volt hiábavaló a sok edzés, a sok munka.

Mostanában széjjel szedik Pistát, persze rászolgált az érdeklődésre, a nyilvánosságra ez a rendkívül szerény, nem éppen szószátyár fiatalember. Junior Európa-bajnokság – aranyérem. Junior világbajnokság – aranyérem. Ez a lenyűgöző duplázás nem mindennap fordul elő.

Megkértem apát és fiát, hogy beszélgessünk a sikerek hátteréről, a család erejéről, a balkezességről, az erdei gyümölcsös málnatortáról, a vébédöntő előtti kissé zaklatott éjszakáról. A Takácsokkal készült beszélgetést vasárnap este a 21 órai hírek után, a Kossuth rádió Sportvilág című műsorában lehet meghallgatni.

Ízelítőül következzen néhány mondat, néhány gondolat Takács Istvántól és Takács Ferenctől.

• István: „Nagy dolog, hogy tíz meccsen nem kaptam ki a két világversenyen, örülök neki. Az Európa-bajnokság nehezebben ment, mert rosszabb formában voltam…A vébén jobb formában birkóztam, ráadásul minden összejött.”
• Ferenc: „Ami nekem feltűnt, hogy a junior világbajnokságon sokkal jobban akarta a sikert, mint korábban bármikor. Ennyi akaratot még nem láttam tőle…”
• István: „Tallinnban türelmes voltam, ami jó jel, de előfordul, hogy kapkodok, akkor aztán rajtam csinálnak akciót, nahát azt nagyon nehezen viselem.”
• Ferenc: „Balkezes volt, amiről az óvodában és az iskolában megpróbálták leszoktatni, ráerőszakolták a jobbkezességet, voltak is gondjai emiatt, például az olvasás tanulással, de szerencsére a szőnyegen megmaradt balkezesnek. Ez azt jelenti, hogy sok mindent, mozgásokat, akciókat balra csinál, és ezért kiszámíthatatlan a mozgása az ellenfelek számára.”
• István: „A döntő előtti este már tízkor lefeküdtünk, mert nagyon elfáradtam, de hajnali háromkor már fenn voltam, nem tudtam visszaaludni. Azon gondolkodtam, milyen forgatókönyvek lehetségesek, ilyenkor mindig azt játszom el, hogy mi lenne, ha az ellenfelemet tíz másodperc alatt megverném, és kész!”
• Ferenc: „Orosz birkózót most győzött le először egy nagy versenyen, és ez a mi sportágunkban azt jelenti, mint amikor pingpongban egy kínait versz meg…”