Sastin: A nagy sikerek eléréséhez rengeteget kell dolgozni.

2024. 02. 01., írta: Krasznai Bence, fotót készítette: FL, cikket feltöltötte: Tollár Dániel

A Kozma István magyar Birkózó Akadémia szerdán bejelentette, hogy Magyarország eddigi egyetlen női birkózó-világbajnoka, Sastin Marianna a folytatásban az alapprogramos lányok edzőjeként dolgozik. Az egykori klasszissal a céljai mellett a szakmai filozófiájáról is beszélgettünk.

Miként vetődött fel a KIMBA lehetősége?

• Az akadémia szakmai igazgatója, Lőrincz Tamás december elején megkeresett azzal, hogy szeretnék erősíteni a női szakágat, amelyhez olyan edzőt is elképzelnek, aki komoly eredményeket ért el a nemzetközi porondon, ezzel is példát állítva a lányok elé.

Milyen szerepkörben tevékenykedsz az akadémián?

• Heti két alkalommal leszek itt, alapprogramos edzőként, hétfőn és pénteken. A Vasasban van egy ovis csoportunk a férjemmel, Wöller Ákossal, amelyet a szívügyemnek tekintek, amellett ezek az alkalmak férnek bele. Kedden és csütörtökön amúgy is jobbára erőnléti munka zajlik, abban kevésbé tudok segíteni.

Idestova három éve működik a KIMBA. Mi a véleményed a központosított felkészülésről, a nevelőműhelyről?

• A központosított felkészülésre nagy szükség van, hiszen kevés a leánybirkózó idehaza. Ha nem egy központ lenne, akkor is több centrumot kellene létrehozni országszerte, amelyekben az adott régiókba tartozó gyerekek együtt dolgozhatnának. Nagyon kevés olyan klub van az országban, amelyik elmondhatja magáról, hogy súlycsoportonként négy-öt birkózója van, márpedig edzőpartner nélkül ez a sportág nem működőképes. A KIMBA szakmai munkáját egyelőre nem ismerem, de remélem, mihamarabb beleláthatok.

Milyen célokkal vállaltad a feladatot?

• Kíváncsi vagyok arra, meg tudom-e győzni a lányokat arról, hogy a nagy sikerek eléréséhez rengeteget kell dolgozni. Még így sem biztos, hogy meglesz az eredménye, de enélkül elképzelhetetlen a nagy álmok valóra váltása.

Mivel lennél elégedett mondjuk öt év múlva?

• Nem eredményekről szeretnék beszélni. A mai pörgős világban ha szemléletváltást elérek, már az is nagy szó. A fiatalok nagy része azt gondolja, hogy ha nyer egy utánpótlás-világversenyt, akkor ők elértek mindent, és hatalmas királyok. Csak azt felejtik el, hogy ezeket sehol nem jegyzik. Nagyon szépek ezek a sikerek, mindenki örül nekik, de a junior- és felnőttmezőny között olyan hatalmas távolság van erőben, technikában és taktikában, hogy ezt az akadályt nagyon nehéz átlépni. Ha utóbbiban érünk el világra szóló sikert, akkor egy kicsit meg lehet állni, és megveregetni a saját vállunkat, hogy na, most már letettem valamit az asztalra. Szóval nem utolsó sorban abban szeretnék segíteni, hogy a lányok reálisan lássák és értékeljék magukat. A stílusom nem túl finom, erősen férfias, nem támogatom a nyavajgást, mert saját magamnál sem tűrtem el. Meglátjuk, hogy ezt miként bírják ők.