Plusz tíz kiló az élet – Szilvássy Erik, a kvótavadász

2020. 03. 09., írta: Deák Horváth Péter, fotót készítette: Martin Gábor, cikket feltöltötte: Tollár Dániel

Az új súlycsoportjába lassan beilleszkedő felnőtt Európa-bajnoki bronzérmes, U23-as világbajnok Szilvássy Eriknek előcsatározásra volt szüksége ahhoz, hogy bekerüljön a tokiói olimpiáért harcoló kötöttfogású válogatottba. A kötöttfogású 97 kilósok párbaját – mint ismeretes – Erik megnyerte Szőke Alex-szel szemben, és most már minden idegszálával a budapesti kvalifikációs versenyre készül. Mindenesetre az első csatából győztesen került ki!

Nincs könnyű dolga a Csepel kiválóságának, hiszen 87 kilóban Lőrincz Viktor mellett manapság nem lehet „labdába rúgni”. Nem volt más megoldás, fel kellett lépni egy kategóriát – jöhetett a 97 kilogrammosok súlycsoportja.

Szőke Alex-et legyőzted a válogatón, mennyit dobott ez rajtad?

• Igazság szerint jobban örültem volna, ha a kvalifikációs verseny előtt nem kell ezzel is foglalkoznom, mert a válogató lelkileg eléggé megterhelt, és a múlt héten még, úgymond bennem volt ez a versengés – mondta Erik, aki azért most már teljes erővel az európai kvalifikációra tud figyelni, és a legjobbakat reméli. 

A 87 kilós súlycsoport, vagyis a te eredeti kategóriád olyan értelemben foglalt, hogy Lőrincz Viktor is ott versenyez. Lépni kellett?

• Igen, mert amikor a tavalyi világbajnokságon Viktor megszerezte az olimpiai részvétel jogát, már tudtam, hogy 87 kilóban nem tudok Tokióba menni. Ki kellett találni valamit, az edzőmmel végül abban maradtunk, hogy fel kell mennem 97-be, és ezt Sike András szövetségi kapitány is szorgalmazta. Más esélyem nem is maradhatott, én meg elhittem magamról, hogy ebben a súlyban is ki tudom harcolni először a válogatottságot, majd pedig az olimpiai kvalifikációt.

Mennyire nehéz felfelé váltani?

• A 87 kilóban már ott voltam az élbolyban, a 97-re természetesen erősödnöm kell. Nem azt mondom, hogy a nulláról kezdtem, de nagyon sok munkára van még szükségem ahhoz, hogy erősebb legyek. Bízom magamban annak ellenére, hogy csak négy hónapja váltottam súlycsoportot. A budapesti viadalon sok ki-ki meccsem lehet, bravúrok kellenek a győzelmekhez, a szerencse is álljon mellém amellett persze, hogy ne bal lábbal keljek fel a verseny reggelén. Mindennek össze kell jönnie.

Legalább a fogyás gyötrelmei nem zavarnak.

• Soha nem kényszerültem nagy fogyásokra, legfeljebb 5-6 kilót kellett fogynom, de ez nem terhelt meg különösebben. Úgy gondolom, hogy a munka bennem van, és inkább lelkileg, koncentrációban kell nagyon felkészülnöm, mert egy olimpián részt venni óriási lehetőség. Szeretnék élni vele…