Pál Szabolcs Burjátföldön járt

2018. 03. 22., írta: Deák Horváth Péter, fotót készítette: Facebook, cikket feltöltötte: Tollár Dániel

Megtiszteltetés érte Pál Szabolcsot, akit a Nemzetközi Birkózó Szövetség bíróbizottsága választott ki, és delegált a burját fővárosban, Ulan-Udében megrendezett nemzetközi szabadfogású birkózó versenyre. A repülőgép-gyártásáról is nevezetes város a birkózásnak is évről-évre megadja a módját. A vidadalra 23. alkalommal került sor a március 10-11-i hétvégén: A Burját Köztársasági Elnök Nagydíja nevet viseli az esemény.

Az orosz-mongol határ közvetlen közelében fekvő Ulan-Ude a Bajkál-tótól délnyugatra, mintegy száz kilométernyire található. Címerében látható többek között a védelem alatt álló szibériai tigris, amely az erőt, a szabadságot, a természetet hivatott jelképezni. Pál Szabolcsot a jó sorsa oda vezérelte.

• Ha a város nagyságát akarom érzékeltetni, akkor azt mondom, hogy Debrecennél valamivel kisebb település, viszont népességét tekintve sűrűbben lakott, hozzávetőleg fél millióan laknak ott – kezdte Szabolcs. – Ami pedig a legfontosabb, hogy ott imádják a birkózást, főleg a szabadfogást részesítik előnyben. Lényegében a teljes orosz válogatott elindult, ott volt a mezőnyben például Alekszandr Bogomojev, az Európa-játékok győztese, Anzor Urisev Európa-bajnok, és tovább sorolhatnám a kiválóságokat. Az orosz sztárok mellett még 14 ország birkózói léptek szőnyegre, összesen 180-an küzdöttek a helyezésekért. Erre a versenyre küldtek ki engem, és most először történt meg, hogy Szadulajev kivételével a teljes orosz nemzeti csapat részt vett a nagydíjon. 

Milyen körülményeket teremtettek a rendezők?

• Dobogóra tették a szőnyegeket, és minden olyan volt, mint a világversenyeken, végig telt háznyi közönség szurkolta végig a mérkőzéseket a 3000 férőhelyes csarnokban. 

Mint Szabolcs mesélte, a mongol és az orosz kultúra keveredését lehetett érzékelni a megnyitó ünnepségen, sőt egy nagyon érdekes helyre is elvitték őt:

• Egy olyan várost mutattak nekem, amely a Hun Város nevet viseli, és azt magyarázták, hogy az ősmagyarok valahonnan arról a területről kezdtek vándorolni nyugat felé. A verseny megnyitóján igazán illusztris társaságban kellett beszédet tartanom, hiszen jelen volt a Burját Köztársaság elnöke, az ottani parlament elnöke, a sportminiszter, az ula-udei polgármester, végül, de nem utolsósorban egy kétszeres olimpiai és hatszoros  világbajnok, Szergej Bjeloglazov is ott állt a színpadon. Meglepődtem, amikor felkértek a beszédre, röviden beszéltem, lényegében elmondtam, hogy milyen öröm számomra Ulan-Udéban lenni, akciódús birkózást kívántam mindenkinek.

Oroszul beszéltél?

• Nem, nem, angolul mondtam el a köszöntőt, és ezt fordították le oroszra.

Az UWW delegált erre a versenyre, ami voltaképp egy mini magyar sportdiplomáciai siker. Mi volt a feladatod?

• Nekem kellett felügyelnem az egész versenyt, kezdve azzal, hogy megnézzem a birkózók versenyengedélyét, a bírók licenszének az érvényességét. Ellenőriznem kellett a sorsolást, a szőnyegbeosztást, a mérlegelést, egyszóval mindent, vagyis ez olyan feladat, mint a hazai versenyeken a versenyelnöké. Az a legfontosabb, hogy minden rendben ment, ráadásul a helyiek különösen boldogok voltak, mert a burját köztársaságból való birkózók közül öten szereztek aranyérmet. Az egyik srác megnyerte a versenyt, erre a fő támogató adott neki egy vadonatúj Ladát, a csarnok előtt adták át a győztesnek a kocsikulcsot. Ez is azt bizonyítja, hogy milyen népszerű a birkózás azon a vidéken, amely az orosz szabadfogás egyik nagy központja.

Pál Szabolcsot bankettekre, ünnepélyes fogadásokra vitték, egy asztalnál ült a burját elnökkel, a helyi közjogi méltóságokkal, és ott szintén beszédeket kellett mondania, régi jó ismerősként kezelték. 

• Elvittek egy olyan buddhista faluba, amely híres zarándokhely, bemutattak az egyik legnevesebb oroszországi buddhista vallási vezetőnek is. Fantasztikus élményekben volt részem, kicsit úgy kezeltek, mintha magas rangú politikus lennék. Televíziós interjút készítettek velem, és megkérdezték, vajon miért emlegettem a beszédemben, hogy ez számunkra fontos terület. Azt válaszoltam, hogy azért, mert a honfoglaló magyarok innen indultak el.

Pál Szabolcs először vett részt UWW-delegáltként nemzetközi versenyen, ami rengeteg élményt hozott számára, de persze nagy felelősséggel járt. Egy biztos, jó érzésekkel tért haza. Még egy adalék: a versenyzőket, edzőket, szervezőket egy ötcsillagos szállodában szállásolták el a város központjában. Szabolcs már új „bevetésre” készül: a szövetség májusban Svédországba küldi, az északi bajnokságra. Ha egyszer egy üzlet beindul...