Lévai Levente: Magamnak és másoknak is bizonyítottam
2025. 02. 12., írta: Krasznai Bence, fotót készítette: UWW, cikket feltöltötte: Tollár Dániel
Az U20-as Európa-bajnok Lévai Levente 19 évesen óriási bravúrral aranyérmet a kötöttfogású birkózók 72 kilogrammos kategóriájában a Zágrábban rendezett UWW-rangsorversenyen. A történtekről és az idei céljairól egyaránt kérdeztük.![](http://birkozoszov.hu/images/thumbs/0014703_levai-levente-magamnak-es-masoknak-is-bizonyitottam_800.jpeg)
A legifjabb Lévai testvér, Levente lépcsőfokként tekint a zágrábi sikerére, nem titkolt célja a felnőttválogatottság megszerzése. A Zagreb Arenában négy győztes meccsel diadalmaskodott. Az U20-as Eb-aranyérmes azeri, Ruslan Nurullayev, majd az U17-es világbajnok finn Matias Lipasti elleni sikerrel nyitotta a versenyt.
„Az azeritől két éve kikaptam a junior Eb döntőjében. Rendkívül erős birkózóról van szó, és az első meccs mindig nehéz, szóval jól fel kellett készülnöm rá – így a BHSE 19 éves kiválósága. – Lentről sikerült végrehajtanom az akciómat, ez volt a győzelem egyik fő kulcspontja – fellélegeztem, hogy visszavágtam neki, innentől végig teljesen tiszta fejjel küzdhettem. A finn sráccal szemben is minden a tervek szerint alakult, örülök, hogy mindkét esetben sikerült betartanom az előzetesen megbeszélt taktikát.”
Az igazán nagy nevek csak ez után következtek. Hogyan győzte le az elődöntőben Tokió olimpiai bajnokát, a vb- és Ázsia-bajnoki aranyérmes iráni Mohammed Reza Geraejt?
„Egy-egyre nyertem. Nem szeretem, amikor passzivitási pontok döntenek, ezúttal mégis így jött ki a lépés. Az első menetben ő dominált, nem tudtam mit csinálni, engem küldtek le védekezni. A fordított emelést szerintem ő csinálja legjobban a világon, készültem rá, és szerencsére próbálkozni sem tudott, felálltam… Tudtuk, hogy az állóképessége a gyengepontja, és meg lehet törni a második menetben. Szóval hajtottam, sikerült leküldetnem. Gondolkodtam rajta, hogy megpróbálok akciózni, de a bátyám, Zoltán előtte nap épp emiatt kapott ki a döntőben, ez bevillant, szóval nem akartam kockáztatni, mert borzalmasan ügyes birkózóról van szó. Az egy egyes állás nekem kedvezett, jól kellett védekeznem a maradék másfél percben. Próbázhatott még egyszer lentről (ezért nem járt már pont), azonban ezt is sikerült kivédenem, így lehoztam a meccset.”
A döntőben az U23-as világbajnok, Ázsiai Játékokon bronzérmes Szejed Szohrabival mérte össze a tudását.
„Tőle is kaptam már ki korábban. Érdekes meccsünk volt, őt megintették már a legelején, mert törte az ujjamat, kétszer kitolt, passzivitási pontot szerzett, ez nekem is összejött a második menetben, lentől egyikünk sem tudott akciót csinálni, ő az utolsó egy percben mindent bevetett, a nyakamra ugorva szeretett volna meglepni, de ezt nem tudta pontot érően végrehajtani, és az emiatt elveszített challange-dzse azt jelentette, hogy négy háromra győztem.”
Tavaly 77 kilóban indult az utánpótlás-világversenyeken, ennek fényében némiképp meglepő, hogy a felnőttek között 72 kilogrammban próbálkozik:
„Itt van a hetvenkét kiló, öt-hat kilogrammot kell fogynom rá, és úgy véltük, vagyok már annyira erős, hogy ebben a súlycsoportban mostanra a felnőttek között is megállom a helyemet. Arról nem is beszélve, hogy »Zolikával« nem szeretnénk összecsapni hetvenhét kilóban.”
Testvérei, a vb- és Eb-ezüstérmes Zoltán második helyen zárt Zágrábban, a vb- és Eb-harmadik Tamás (87 kg) az első mérkőzésén vereséget szenvedett. Kíváncsiak voltunk rá, hogyan látta Levente a teljesítményüket.
„Tomi ügyes kazah birkózótól kapott ki. Zavarodottságot láttam rajta, a verseny előtt betegséggel, hőemelkedéssel bajlódott, ez közrejátszhatott ebben. A hazai válogatón hihetetlenül jól ment neki, most nem jött ki a lépés, ilyen a sport, menni kell tovább. Zoli fantasztikusan, állásból és lentről is akciódúsan küzdött, megmutatta, milyen az igazi birkózás. Nagy erőt adott, hogy ezt láthattam tőle.”
Az Eb-ezüstérmes Váncza Istvánnal egy-egyre állnak a válogatottságért zajló csatában, szóval egyelőre nem dőlt el, melyikük indulhat az áprilisi Európa-bajnokságon.
„Nagyon jó birkózó, vitt már véghez csodákat, vannak is szép eredményei. Természetesen hatalmas riválisnak látom. De bizakodó vagyok, most bebizonyítottam magamnak és másoknak is, hogy van helyem a felnőttek között. Nagy valószínűséggel az e hónap végi, albániai rangsorverseny dönti el, melyikünk indul az Eb-n.”
S hogy milyen célokat tűzött ki maga elé Lévai Levente 2025-re?
„Elsősorban meg szeretném szerezni a felnőttválogatottságot. És nem nagyképűségből mondom, de felnőtt Európa-bajnok szeretnék lenni. Emellett a juniorok között a cél, hogy hetvenhét kilóban a vb-n és az Eb-n is aranyérem kerüljön a nyakamba.”