Cikk keresés:    

Határon túli hőseink

2020. 06. 04., írta: Deák Zsigmond, fotót készítette: Internet, cikket feltöltötte: Tollár Dániel

A trianoni békediktátum századik évfordulóján mindenképpen ildomos, hogy cikket szenteljünk azoknak a magyar birkózóklasszisoknak, akik az anyaország határain túl rekedtek, vagy ide kellett menekülniük szülőföldjükről a történelem viharában.

Mint ismert, az első világháborút lezáró, 1920. június negyedikei trianoni békediktátum hatására Magyarország 72 százalékos területi és 64 százalékos lakossági veszteséget szenvedett, konkrétan a sportra vetítve pedig a vidéki sport mintegy fele odalett. Ami a birkózást illeti, itt is érintettek voltak klubok, egyesületek, no meg konkrét személyek. Sportágunk tizennyolc magyar olimpiai bajnoka közül ketten székely származásúak, az első, illetve a második székely olimpiai bajnok, Keresztes Lajos és Lőrincz Márton. Keresztes a Parajdhoz tartozó Alsósófalván született 1900-ban, Lőrincz Korondon 1911-ben, tehát az akkori Osztrák-Magyar Monarchia területén. Az első világháború után mindkettejüknek menekülniük kellett a román fennhatóság alá kerülő Székelyföldről az anyaországba. Itt kezdtek el birkózni, s léptek később a legendák közé, Keresztes Lajos 1928-ban Amszterdamban, Lőrincz Márton 1936-ban Berlinben lett ötkarikás aranyérmes.

 

Az azóta eltelt évtizedek során számos kiváló válogatott birkózónk, illetve edzőnk, bírónk, más szakemberünk érkezett a határon túlról, főképp Erdélyből, de a Délvidékről, a Felvidékről és a Kárpátaljáról is. Természetesen olyanok is akadtak-akadnak számosan, akik maradtak a szülőföldjükön, s bár megőrizték magyar identitásukat, de a világversenyeken más ország színeiben szerepeltek-szerepelnek. A székelyudvarhelyi birkózóműhely, a FÁSOK évtizedek óta sikeresen működik, román válogatott sportolókat is adva, a Vajdaságban szintén hihetetlenül erős a birkózósport, s annak magyar magja. Utóbbiak a nemzetközi szinten is megállták-megállják a helyüket, amit néhány példával jelzünk. A nemesmiliticsi születésű Horváth István a kötöttfogású 70 kilósok között 1968-ban Mexikóvárosban, a zentai Törtei József a kötöttfogású 100 kilósoknál 1984-ben Los Angelesben szerzett olimpiai bronzérmet Jugoszlávia színeiben. Napjaink klasszis testvérpárja, a szintén zentai Nemes Viktor (világbajnok, vb-3., Eb-2. és -3.) és ikertestvére, Nemes Máté (vb- és Eb-bronz) Szerbia eredményeit szaporítja.

A Magyar Birkózószövetség (MBSZ) azt utóbbi években különösen a szívén viselte a magyar birkózók határoktól független összefogását szert a Kárpát-hazában, ezért 2017-ben a Nemzetstratégiai Kutatóintézettel karöltve kidolgozta és elindította az „Egy szőnyegenegy nyelvenegyütt a magyar birkózásért!” programot. Ennek keretében például 2019 októberében az MBSZ vezetése Németh Szilárd elnökkel az élen Magyarkanizsán letette a Vajdasági Birkózóakadémia alapkövét, amelyet Magyarország kormánya 937 millió forinttal támogat, s a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia (KIMBA) kihelyezett tagozataként fog működni. Emellett számos, a témába vágó kiadványt, kötetet támogatott a szövetség, legutóbb a Székelyudvarhelyi FÁSOK történetéről szóló sporttörténelmi könyvet (Balázs Árpád: Birkózóélet Székelyudvarhelyen).