Harminc éve lett olimpiai bajnok Sike András
2018. 09. 22., írta: Deák Zsigmond, fotót készítette: MBSZ Archívum, cikket feltöltötte: Tollár Dániel
A nyolcvanas években a Ferencváros birkózószakosztálya számított itthon a legjobbnak, tele klasszissal, világ- és Európa-bajnokkal. Az 1988-as szöuli olimpián mégis egy olyan versenyző jutott a csúcsra (a klubból, s egyben az országból egyedüliként), aki előtte és utána sem nyert aranyat nagy versenyen, „csak” más színű érmeket.Kötöttfogású válogatottunk jelenlegi szövetségi kapitánya, az 53. életévét július közepén betöltő Sike András éppen harminc esztendővel ezelőtti dél-koreai diadala váratlannak, de semmiképpen sem előzmény nélkülinek volt mondható. Oroszlánkörmeit a juniorok között vb-3. (1983) és Eb-2. hellyel (1984) mutatta meg, a felnőtteknél 1985-ben húzta fel a válogatott mezt, első érmét, egy bronzot az 1988. májusi kolbotni kontinensviadalon szerezte. Ez ugyan megfelelő felvezetésnek tűnt a szeptemberi ötkarikás játékokra, de túlzás lett volna állítani, hogy ő számított kötöttfogásúink között a fő esélyesnek: szigorúan csak a korábbi eredményeket nézve több méregerős csapattárs állt előtte a rangsorban. Komáromi Tibor, Gáspár Tamás, Bódi Jenő, Repka Attila már nyert világversenyt, Vadász Csaba, Takács János, Major Sándor, Klauz László szintén állt a dobogón. „Nem tartoztam a verhetetlen kategóriába, viszont bárkit le tudtam győzni a mezőnyből, sőt, le is győztem, csak nem mindig egy viadalon. Talán nyerhettem volna több világversenyt is, de nem panaszkodom, hiszen pont azt sikerült, ami a csúcsok csúcsa” – mesélte Sike.
Szöulban a 23 éves ifjú titán először a japán Nakadome (6-0), majd a kínai Jang Csangling (8-1-nél tus) ellen mutatta meg a magyar virtust, hogy aztán már egy igazi klasszissal, az akkor vb-2., későbbi kétszeres világbajnok és olimpiai ezüstérmes nyugatnémet Rifat Yildizzel bánjon el (5-1-nél leléptetés). „A sorsolásra nem lehetett panaszom, a szovjet és a bolgár versenyző a másik ágra került, a koreai is, akitől majréztam, mert ugyan korábbi európai versenyeken én vertem meg egyedül, de a hazai pálya az hazai pálya. Azért az én ágamon is akadtak klasszisok, a világbajnoki címvédő Mourier, aztán Yildiz, utóbbit sikerült megvernem, a francia pedig korábban kiesett” – emlékezett a klasszis, aki az ágán utolsóként az iraki Szalával játszadozott el (1:41 perc alatt 16-0, technikai tus). Úgy robogott be a döntőbe, hogy 35 akciópontot csinált 3 ellenében…
S itt éppen ugyanúgy folytatta, mint addig, pedig a vb-1., Eb-2. bolgár Sztojan Balov jött vele szembe. Ám megállása nem lehetett, s korántsem csak azért, mert korábban megsérült a térde. Noha a második menet elején feladta a kilátástalan küzdelmet, nyugodtan állíthatjuk, Sike Bandit azon a napon makkegészségesen sem verte volna meg. „Azért mégiscsak világbajnok volt 1985-ben és Eb-ezüstérmes az olimpia előtt, ráadásul a lenti védekezésben nem akadályozta a fájós térde. Ehhez képest megemeltem és megpörgettem, 9-0-ra vezettem másfél perc múltán. Persze nyilván zavarta a sérülése, de ha ő áll jobban, vagy szorosabban alakul a meccs, akkor biztosan nem adta volna fel. Kár, hogy nincs több felvétel a versenyről, mert a többi ellenfelemet is eldobáltam Szöulban, nem csak őt” – fogalmazott a bajnok.
Sike András ugyan több világversenyt már nem nyert – többek között azért, mert a kárára változtatták meg a szabályokat –, további két vb-bronzára (1989, 1991) és Eb-ezüstjére (1990) joggal lehet büszke. Négy-öt kiemelkedő évével mindenesetre beírta magát a magyar és az egyetemes birkózás történetébe, s azóta is maradt a sportágban. Előbb a Fradi edzőjeként, majd szakosztályvezetőjeként alkotott maradandót, az ő keze munkája is benne van a világ- és kétszeres Európa-bajnok, kétszeres olimpiai ötödik Bácsi Péter, illetve az olimpiai ezüstérmes Fodor Zoltán sikereiben. 1991-ben még versenyzőként, 2010-ben, 2011-ben és 2014-ben már szakmai vezetőként vett részt az FTC csapatbajnoki diadalaiban. 2015 elején kinevezték a magyar kötöttfogású válogatott szövetségi kapitányának, két másik ötkarikás aranyérmessel, Repka Attilával és Majoros Istvánnal vállvetve végzi munkáját a keret mellett. Világ- és Európa-bajnoki címek (Korpási Bálint, Lőrincz Viktor), érmek bizonyítják a szakértelmét, no meg az, hogy a 2017-es újvidéki Eb-n kötöttfogású csapatunk sporttörténelmi módon megnyerte a pontversenyt. Idén pedig jön a budapesti vb, szöuli diadala után épp három évtizeddel.
