Fritsch: Ez nem megnyert ezüstérem

2023. 10. 04., írta: Krasznai Bence, fotót készítette: UWW, cikket feltöltötte: Tollár Dániel

Kipihente a világbajnokság fáradalmait a kötöttfogású 72 kilogrammos Fritsch Róbert, aki vegyes érzésekkel tekint a Belgrádban történtekre és az ott megszerzett ezüstérmére. A versenyről, az azt megelőző időszakról és a folytatásról egyaránt beszélgettünk vele.

Szűk másfél hét távlatából hogyan értékeled a világbajnoki ezüstérmet?

• Kicsit azt érzem, mintha nem is vb-n szereztem volna, hanem valamilyen másik, közepes erősségű versenyen. Persze, ez amiatt is lehet, mert ahogy hazaértünk, másnap már utaztam is pihenni a Kanári-szigetekre, nem találkoztam egyből a közegemmel, így kimaradt az, hogy mindenkivel átbeszélem a történteket. Nem sokat agyaltam a mérkőzéseimen, vegyes érzések kavarognak bennem, mintha kudarcot vallottam volna. Lehet, hogy ez erős megfogalmazás, de az biztos, hogy nem megnyert ezüstként tekintek az éremre. 

Kicsit sem tudsz örülni neki?

• Az a helyzet, hogy a világbajnoki címért utaztam. Jól sikerült a felkészülés, kiegyensúlyozottnak éreztem magamat, kiváló kapcsolatom alakult ki az edzőkkel. Augusztus végéig egyáltalán nem foglalkoztam a vb-vel, csak azzal, hogy a munka meglegyen. Aztán megérkezett a vb szellője a nyakamra, jöttek a kisebb sérülések és némi, egészséges nyomás – a kettő együtt hatással volt a munkámra, nem mentek annyira jól az edzések. De Módos Péter, Lőrincz Viktor, Hadi Gergely és a sportpszichológusom, Zilay Dalma átsegített a holtpontokon. Megnyugtattak, hogy a versenyen tényleg jó leszek, hitet adtak, és meggyőződtem arról, hogy beérik a befektetett munka. 

Az üzbég Dzsamol Dzsumabajeven, a világbajnoki címvédő szerbiai Ali Arszalanon, majd a japán Harada Singón át vezetett az út a döntőig.

• Az üzbég srác nagyon csúnyán megvert az év elején Zágrábban, nem szabadott volna leküldetnem magam, ez mégis megtörtént, de remekül védekeztem. Az irániból lett szerb ellen az akaraterőmnek köszönhetem a győzelmet. Az edzőtáborokban végig került, amit egyébként élveztem, de tudtam, hogy kell vele birkóznom. A második menetben teljesen elfogyott, hihetetlen, honnan sikerült fordítanom. A japán srácról semmit nem tudtunk, nem ismertük. Belgrádban valamilyen szinten meg tudtuk figyelni, és amennyire lehetett, felkészültünk belőle, ráadásul a lelátóról is kaptunk segítséget. Azzal tisztában voltam, hogy kiket vert meg az elődöntőig, de úgy voltam vele, hogy bárki jöhet, megverem. A fejlefogást elkapkodtam, jól sikerült a lenti védekezés, és a második menetben sikerült felőrölnöm. A szurkolótábor végig fantasztikus volt, rengeteg magyar látogatott ki, olyan volt, mintha kisebb BOK-csarnokos versenyen birkóztam volna: hatalmas hangulatot csinált a közönség.

Mi miatt kaptál ki az egyiptomiból lett francia Ibrahim Ghanemtől a döntőben?

• Megítélésem szerint esélyesként mentem fel a szőnyegre, hiszen mindkét addigi mérkőzésünket megnyertem, és a címvédőt legyőzve jutottam a fináléba. A második menetben, amikor tíz másodpercen belül jött volna nekem is a passzivitási pont, elveszítettem az egyensúlyomat, és úgy estem a földre, hogy az ujjam kifordult – láttam is a pillanatot, a gyűrűs ujjam ráhajlott a kicsire. Ez kizökkentett, leültem a fenekemre, így mögém tudott jönni. Szerintem ha nincs ez a pillanat, akkor szabadulok a helyzetből, így egészen másképp alakulhatott volna a meccs képe. 

Hogyan tekintesz a folytatásra?

• Haladok előre, fejben rendben vagyok és a motivációmmal sincs probléma. Felkészülök a következő évre, fényesíteni szeretném ezt az érmet, és Európa-bajnoki címből is szeretnék még egynéhányat!

VILÁGBAJNOKSÁG, BELGRÁD

Fritsch Róbert mérkőzései
Nyolcaddöntő: Fritsch–Dzsamol Dzsumabajev (üzbég) 4:1
Negyeddöntő: Fritsch–Ali Arszalan (szerbiai) 13:10-nél tus
Elődöntő: Fritsch–Harada Singo 3:1
Döntő: Ibrahim Ghanem (francia)–Fritsch 0:3

A kötöttfogású 72 kilogramm végeredménye
1. Ibrahim Ghanem (Franciaország)
2. FRITSCH RÓBERT
3. Ali Arszalan (Szerbia) és Selcuk Can (Törökország)