Bacsa Péter: „Soha rosszabb évet...”
2017. 10. 30., írta: Deák Horváth Péter, fotót készítette: MG, cikket feltöltötte: Tollár Dániel
A Magyar Birkózó Szövetség ügyvezető alelnöke mögött mozgalmas napok állnak. Az idei nyárutó fő eseménye, a párizsi világbajnokság – és más versenyek – mellett (után) már gőzerővel megkezdődtek a jövő évi, budapesti vébé előkészületei is. A szervező bizottság elkezdte a munkáját, és éppenséggel a 2018-as világbajnokság kézzel fogható, érzékelhető előjele volt az a magyar pavilon, amelyet a párizsi Bercy-arénában állítottak fel. Bacsa Péter a minap az UWW hivatalos küldöttségét is fogadta, és kalauzolta Budapesten. A nemzetközi szövetség emberei a világbajnokság kapcsán jöttek el fővárosunkba.
Jön...jön...! a budapesti világbajnokság
Miután megkaptuk a jövő évi világbajnokság rendezési jogát, nyilvánvalóan fel kellett pörgetni a szervezési folyamatot. A nemzetközi szövetség (UWW) hivatalos csapata járt itt nemrég, hogy egy kicsit vizsgálódjanak. Mire voltak kíváncsiak?
- Kevesebb, mint egy év van hátra a kezdésig, hiszen jövőre október 20-án, szombaton eldördül a jelképes startpisztoly, és elkezdődik a 2018-as esztendő legfontosabb hazai sporteseménye, a felnőtt birkózó világbajnokság – mondta Bacsa Péter. - A nemzetközi szövetség felelősei a szoros együttműködés jegyében jártak itt – tekintettel az egy éves fordulóra -, a szálláslehetőségeket, a lehetséges kongresszusi helyszíneket néztük meg, és természetesen magát a Papp László Sportarénát is bejártuk.
A párizsi világbajnokságon a Budapestet, a leendő helyszínt mutattuk be egy pavilonban. Lehet-e ennek valamilyen hozadéka?
- Marketing guruktól tudjuk, hogy minden tíz, marketingre költött forintból vagy dollárból csak egy hasznosul, de soha nem tudod, melyik az az egy. Remélem, hogy a pavilon hasznos kezdeményezés volt, már csak azért is, mert a nemzetközi szövetségnek nagyon tetszett, és kötelező protokollá tette ezt, tehát itt Budapesten nekünk ugyanilyen lehetőséget kell biztosítanunk a következő vébé rendezőjének. Törökország és Kazahsztán vetélkedik a jogért, de erről majd később döntenek. Ami bennünket illet, a fő célunk egyrészt, hogy sok érmet szerezzünk, másrészt szeretnénk megtölteni az arénát. A világbajnokságra a hétvégi programot úgy állítottuk össze, hogy akkor az esélyes versenyzőink szerepeljenek, akik bevonzzák a közönséget, és szeretnénk megtölteni a Papp László Sportarénát.
Van ilyenfajta elvárás az UWW-től, hogy mennyi szurkoló legyen egy tízezres csarnokban?
- Természetesen leírt, kötelező elvárás nincsen, de minél többen vannak az eseményen, annál könnyebben kommunikálható a verseny, és annál könnyebben eladható a vébé a televízió társaságoknak, szponzoroknak nemzetközi szinten is – válaszolta az ügyvezető alelnök. – A maximális befogadó képesség 6-7 ezer néző között mozog majd, nem lesz könnyű, de nem is lehetetlen megtölteni a csarnokot főleg akkor, ha az ászaink lépnek szőnyegre.
A bíráskodás ürügyén
A bírók tevékenysége a riói olimpián általános nemtetszést okozott, majd következtek a 2017-es világversenyek, és azokon nem tapasztalhattunk hajmeresztő részrehajlásokat, illetve tendenciózus tévedéseket, lásd az újvidéki Európa- és a párizsi világbajnokságot.
- Külföldi és magyar szakemberek is úgy vélik, hogy az említett két verseny az utóbbi évek legjobb minőségű bíráskodását hozta. Úgy érzem, és tiszta szívvel mondhatom – hiszen tíz éven át magam is kiemelt bíró voltam -, hogy a megtisztulási folyamat megkezdődött Rió után. Mind Párizsban, mind Rióban hatvan-hatvan kiemelt bíró működött, és a riói hatvanból kevesebb, mint tíz maradt meg a párizsi világbajnokságra! Megtörtént egyfajta csöndes tabula rasa, bár ezt jól felfogott érdekből nem nagyon kommunikálták, de szépen rendet csinált a nemzetközi szövetség. Nekünk ez jó, pusztán objektív bíráskodás kell, mert az adott súlycsoportokban vannak annyira jó versenyzőink, hogy korrekt mérkőzésvezetés mellett felül tudnak kerekedni az ellenfeleiken.
A szabályváltozások a kötöttfogásban nem hozták meg azt az eredményt, hogy kivegyék a bírók kezéből a mérkőzés alakítását, mert például a passzivitásnak van szabályba foglalt meghatározása, de a szubjektivitás mégis nagy szerepet játszhat.
- Valóban csak a kötöttfogásról beszélhetünk ebből a szempontból, mert a szabadfogásban és a női birkózásban rengeteg az akció, látványosak a mérkőzések, Párizsban, szabadfogásban csak egy olyan meccs akadt, amely 1-1-el ért véget, ami két intést jelent, az összes többin a versenyzők eldöntötték a mérkőzés sorsát a szőnyegen.
Januárban várhatóan szabályváltozás lesz kötöttfogásban, a parterre, vagyis a lenti helyzet visszatér a fogásnemben. A pontosításra még várni kell.
Újvidék – bombasiker, Párizs – rendben van
Az újvidéki Európa-bajnokság nyolc magyar érme nagyon szépen csillog, a kötöttfogásúak a csapatversenyt is megnyerték, míg Párizs három magyar érmet hozott. Az utánpótlás szintén erősnek bizonyult. Vagyis?
- Kezdjük hát a kötöttfogásúakkal – folytatta Bacsa Péter. – Úgy látom, hogy velük kapcsolatban rendben vannak a dolgok, bár a jelenlegi élversenyzőink a harmincas éveiket tapossák, tehát a pályafutásuk vége felé járnak, de az U23-as generáció ígéretes, lassan utolérik a legjobbakat. Az már látszik, hogy néhány súlycsoportban komoly küzdelem lesz a válogatottba kerülésért, és ez az egészséges „mix” azt mutatja, hogy éremre, illetve pontszerzésre esélyes versenyzőink lesznek. A szabadfogás és a női birkózás más kávéház, mert míg a kötöttfogást az európai dominancia jellemzi, vannak olyan országok, amelyek szabadfogásban elöl tanyáznak, és nem is nagyon foglalkoznak a kötöttfogással. Ez vonatkozik az Egyesült Államokra, de például Mongóliában egyáltalán nincs kötöttfogás, csak szabadfogás létezik. Japánban csak az alsó súlycsoportokban számottevők kötöttben, a felsőbb súlyokban már nem. Szabadfogásban és a nőknél Európa a többi földrésszel szemben öt-tíz évvel ezelőtt még pariban volt, de most már lemaradás tapasztalható. Olyan országok kerültek fel a birkózás térképére, amelyekről egy évtizeddel ezelőtt azt sem tudtuk, hogy létezik-e ott birkózás. Az afrikai országok közül Nigéria, Tunézia jeleskedik, az amerikai földrészen Mexikó, Ecuador, Kolumbia, Venezuela is képviselteti magát éremesélyes versenyzőkkel. Ázsiában nagyon megerősödött a női birkózás, Japán hagyományosan nagyhatalomnak számít ebben a szakágban, a kínaiak felzárkóztak mögéjük. Jönnek a mongolok, és jelentkezett a több, mint egymilliárdos India is, ahol nagyon népszerűvé vált a birkózás.
Európának tehát stratégiát kell váltania a felkészülésben, hogy felvegye a versenyt. Az ügyvezető alelnök bízik abban, hogy a mi versenyzőink között tovvábbra is lesznek olyan szabadfogású és női birkózók, akik fel tudják venni a kesztyűt a világszintű megméretéseken, és ezt a 2018-as budapesti világbajnokságon bizonyítani fogják.
A Nagy Öregek, a tehetséges fiatalok, sportdiplomácia
Szóval, essék szó újra a korosodó nagy nemzedék tagjairól, kicsit más megvilágításban. Kiss Balázs, Bácsi Péter, és talán Lőrincz Tamás esetében is felmerül a kérdés, hogy meddig vállalják a válogatott szereplést. Budapestig? Tokióig?
- Ők már csak egy-egy évben gondolkodnak – mondta az alelnök. – Kiss Balázs és Bácsi Péter azt ígérte, hogy mindketten felkészülnek a budapesti vébére, aztán a jövő év végén meglátják, hogy belekezdenek-e az olimpiai ciklusba. Tamás ugyan szintén betöltötte a harmincat, de ő fizikailag szerintem két-három ével fiatalabb a személyi igazolványába bejegyzett koránál, hihetetlen adottságokkal rendelkezik. Az utóbbi tíz évben részt vett hozzávetőleg húsz világversenyen, soha nem volt komoly sérülése, így hát nagy esély van arra, hogy a tokiói olimpiára is felkészül majd.
Itt van lassan a mérlegvonás ideje. Milyen év volt a 2017-es esztendő?
- Azt mondom, hogy soha rosszabb évünk ne legyen, hiszen ne feledkezzünk meg az újvidéki Eb-ről, amely számunra minden idők legsikeresebb kontinensbajnoksága volt azóta, hogy mindhárom szakágat összevonták, a kötöttfogásúak csapatban ott álltak Európa tetején, megelőzve az oroszokat és a törököket is. A párizsi világbajnoksággal meg vagyok elégedve, három érmet szereztünk, kettőt olimpiai súlyban. Ha ez az olimpiára leképeződik, akkor én bátran aláírnám. Utánpótlásban egyik szemem sír, a másik meg nevet. Van egy rendkívül tehetséges kadet korosztályunk, ők érmeket halmoztak a világversenyeken, ami azért nagy dolog, mert külön meg kell küzdenünk a kaukázusi vagy dél-európai úgymond, akcelerált fiúkkal, akik 17 évesen úgy néznek ki, mint a felnőtt versenyzők. Bajnoki címeket nyertünk, tehát az aranyérem sem hiányzott. Ne feledkezzünk meg az U23-as korosztályról sem, ott is egy sikeres nemzedék erődödik, a junior korosztályunk azonban most gyengébb. Ha mindent összevetünk, látjuk, hogy a magyar birkózásban van egyfajta ciklikusság, egy hat-hét évig tartó hullám. A mostani sikergeneráció tagjai - tehát Kiss Balázs, Bácsi Peti, Lőrincz Tomi, Korpási Bálint, Módos Peti – pár éven belül születtek, utánuk egy hat-hét éves „űr” következik, majd pedig jön a Lévai Zoli- Szilvássy Erik-féle U23-as csapat, végül pedig a kadet generáció. A nagyon sikeres generáció mintha kicsit elvenné az utánuk következők kedvét, hogy több energiát tegyenek bele a birkózásba. Nem rendelkezünk olyan kimeríthetetlen tartalékokkal, mint például az oroszok és az irániak. Ezzel együtt kell élnünk, de most úgy látom, hogy megvan a folytonosság a kadetektől a harmincas korosztályig.
A magyar birkózás számára jelentős sportdiplomáciai siker, hogy Budapest kapta meg a a jövő évi világbajnokság rendezési jogát. Ugyancsak sikernek könyvelhető el, hogy – bár ne igyunk előre a medve bőrére – minden bizonnyal lesz (lehet) újra magyar tagja a nemzetközi szövetség 25 fős elnökségének. Hazai pályán „játszunk”, hiszen Budapesten lesz a választás a vébé előtt. Nenad Lalovics, az UWW elnöke biztatóan nyilatkozott a leendő magyar elnökségi tag kérdésében. Bacsa Péter tehát bekerülhet a szövetség döntéshozói közé, de ehhez nyilván szükség lesz még némi lobbitevékenységre, hogy megszerezze az ehhez szükséges szavazatokat a tagországok részéről.
A hazai területeket tekintve az ügyvezető alelnök kiemelte, hogy a magyar szövetség a transzparencia, vagyis a teljes gazdasági és szakmai átláthatóság jegyében dolgozik. Bacsa Péter említette még a sportágfejlesztési támogatás fontosságát is, hiszen ennek köszönhetően tovább nőtt a birkózók létszáma Magyarországon. A magyar birkózás jövőjében fontos szerepet játszhat a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia, amely előreláthatólag 2019 szeptemberétől beindul, és egyfajta záloga is lehet annak, hogy onnan már olyan tehetségek kerülnek ki, akik a válogatott erősségei lehetnek.
