Az életemet köszönhetem a birkózásnak – Klinga László
2023. 02. 20., írta: Krasznai Bence, fotót készítette: Internet, cikket feltöltötte: Tollár Dániel
A Magyar Birkózók Szövetsége (MBSZ) tavaly év végén újabb 6 legendát iktatott be a Magyar Birkózó Hírességek Csarnokába, emellett 5-5 szakembert tüntetett ki Életmű- vagy Fél évszázad-díjjal. Cikksorozatunkban az érintettekkel beszélgetünk, hatodikként Klinga László mesteredzővel, aki edzői kategóriában került a magyar Hall of Fame-tagok közé.Klinga László a legsikeresebb magyar szabadfogású birkózók egyike, az 57 kilogrammosok között olimpiai bronzéremig jutott 1972-ben Münchenben, az 1973-as és az 1976-os Európa-bajnokságon egyaránt ezüstérmet szerzett. Hosszú évek távlatából úgy látja, ha az erőnléte építésére nagyobb hangsúlyt fektetett volna, akkor még ennél is eredményesebben zárhatta volna pályafutását.
Sportolói karrierjét követően hamar, 1978-től 1982-ig a szabadfogású válogatottat vezette. Irányítása alatt született a máig egyetlen magyar szabadfogású világbajnoki cím Kovács István révén 1979-ben San Diegóban. Munkásságához szorosan kapcsolódik az 1980-as moszkvai olimpia, amelyen Balla József ezüst- Kovács István bronzérmet nyert. Balla a vonatkozó négy évben további egy Eb-ezüstérmet szerzett. Bíró Lászlót is ő segítette hozzá az 1982-ben Várnában szerzett Európa-bajnoki címéhez.
Úgy véli, ez volt karrierje legsikeresebb időszaka, erre a legbüszkébb: „Csúcson volt az életem, fantasztikus élményeket és eredményeket élhettem át. Tizennégy érmet nyertünk világversenyen, amire nagyon büszke vagyok. Amikor megkaptam a lehetőséget, rengeteg akrobatikus gyakorlatot építettem a programba. A srácok csak »ugrabugrálásnak« nevezték. Bevezettem továbbá az edzések utáni nyújtást is, ami akkoriban egyáltalán nem volt megszokott” – emlékszik vissza Klinga László.
A következő nyolc évben az FTC-ben és a BVSC-ben is edzősködött, majd olyan lehetőséget kapott Svédországból, amire nem mondhatott nemet. A kaland aztán furcsa fordulatot vett akkor, amikor közölték, a klubban megszűnt a szabadfogás.
„Megkérdezték, értek-e a kötöttfogáshoz is. Mondtam, hogy igen, szóval belevágtunk. Hat év hét hónapot töltöttünk kinn a feleségemmel, edzettem a Lidberg testvéreket, Martint és Jimmyt, valamint Ara Abrahamiant is. Martin junior világ- és Európa-bajnok, felnőtt Eb-győztes, vb-harmadik lett, Jimmy később nyolcszor állt dobogóra világversenyen, bronzérmes lett a londoni játékokon, míg Ara Abrahamian nevéhez két világbajnoki cím és egy olimpiai ezüstérem is fűződik. Jégkorongozókkal szintén foglalkoztam, 1994-ben az erőnléti edzésükért feleltem, három világbajnok hokis volt a csapatban.”
Klinga László hazaérkezése után két évig dolgozott még a Fradiban, ami után kicsit eltávolodott a birkózástól. De nem teljesen. Kőbányán, a Sibrik Miklós Általános Iskolában három évig foglalkozott gyerekekkel, Péteri András átvette tőle a projektet, az ő munkája jelenti a mai Kőbánya SC birkózószakosztályának alapját.
Korábbi tanítványa, Szabó Marcell a 2010-es évek közepén kereste meg azzal, hogy Kispesten róla szeretnék elnevezni az épülő birkózótermet. Szép emlékként gondol vissza rá, hogy a helyiség 2016-os átadására olyan legendák is eljöttek, mint Kovács István, Növényi Norbert vagy Komáromi Tibor. A KNSI birkózószakosztályában négy évig aktívan tevékenykedett edzőként, de napjainkban, 75 évesen is lemegy néha a tréningekre.
A Magyar Birkózó Hírességek Csarnokába kerülésről így vélekedik: „Nagyon meglepődtem, hogy rám is gondoltak, hiszen az elmúlt húsz évben kicsit eltávolodtam a sportágtól. Persze, hihetetlenül jólesik, fantasztikusan sokat tettem a birkózásba, sokat is kaptam tőle, mondhatni, az életemet köszönhetem neki.”