Aranyra bronz – Nagy Berni jó éve

2019. 08. 30., írta: Deák Horváth Péter, fotót készítette: MG, cikket feltöltötte: Tollár Dániel

Ha pusztán a világversenyes eredményeket nézzük, valóban jó úton jár az újpesti versenyző, de van egy fránya mellékkörülmény, ami elkísérte Nagy Bernadettet ebben az évben. Az a bizonyos sérült boka nehezíti a 76 kilós versenyző életét. A kutyái viszont kicsit megkönnyítik, de lesz még róluk szó. Igazság szerint beszélgetésünk közben a derék ebek fennhangon hozták tudomásunkra, hogy nehezményezik az ideiglenes mellőzöttséget.

Bernadett a junior Európa-bajnokságot már fájós bokával nyerte meg, aztán a tallinni világbajnoki bronzérem következett, ami igazán elismerésre méltó teljesítmény.

• A bokámmal kapcsolatban azt mondták az orvosok, hogy a háromból két szalag elszakadt, a harmadik részlegesen – sóhajtott Berni. – Speciális bokarögzítővel kellett versenyeznem, edzenem, ami nem egy örömteli dolog.

A hétköznapi életben is ezzel a rögzítővel jársz-kelsz?

• Nem, mert a szalagoknak valahogyan meg kell erősödniük. Az edzés elején, bemelegítés közben sokszor megfájdul a bokám, és olyankor kicsit meg kell állnom, de nem szoktam ezért külön szólni, mert tudom, hogy ha bemelegszik, akkor nagyjából el is múlik a fájdalom.

Nem jelent ez folyamatos kockázatot?

• De igen, mert már a junior Európa-bajnokság előtt is voltak fájdalmaim, de úgy döntöttem, hogy mégis rajthoz állok, és szépen menni fog a versenyzés. Hasonló volt a helyzet a tallinni világbajnokság előtt is.

Az élet szépen visszaigazolta a szándékodat, hiszen mindkét versenyen felállhattál a dobogóra, az európai aranyat egy vébé bronz követte. Hogyan értékeled a tallinni teljesítményedet?

• Az elődöntőben vívtam egy érdekes mérkőzést a tajvani Csang ellen, 4-2-re vezettem egy perccel a vége előtt. Akkor hibáztam egyet. Tudtuk, hogy csípőzik, tudtuk, hogy dobál, tudtuk, hogy elvezet, és csak arra kellett volna figyelnem, hogy végig fogjam a karját, és védekezzem ki azt a bizonyos percet. Egy pillanatra hagytam ki, ő pedig villámgyorsan megcsinálta az akciót, eldobott, tus lett a vége. Ha ki tudtam volna jönni a tusveszélyből, a hátra lévő húsz másodpercben is lehetett volna  valamit csinálni, de nagyon erősen befogott. 

Jó, de ne felejtsük el, hogy előtte legyőzted ukrán ellenfeledet, majd pedig a bronzmeccset technikai tussal nyerted meg az olasz Pjollaj ellen. 

• Most így visszagondolva már nagyon örülök a bronzéremnek, de akkor láttam a döntőben, hogy a tajvani az utolsó másodpercekben kapott ki a kubaitól, és belegondoltam, hogy mennyire közel voltam a döntőhöz, és lehettem volna világbajnok. Akkor ezt nehezen tudtam feldolgozni.

Halmozod-e tovább az „élvezeteket”, magyarán ebben az évben nagy versenyen szőnyegre lépsz-e még?

• Igen, a hazai rendezésű U23-as világbajnokságon elindulok, úgy hogy lesz dolgom október végén, november elején is.

Mikor veted bele magad újra a munkába?

• Még tart a pihenés, majd szeptember elején újra elkezdem az edzéseket.

Rendben van, de a bokáddal kapcsolatban mi a véleménye az orvosoknak? 

• Azt mondják, hogy nem szükséges a műtét, viszont gyógytornára kell járnom, amit nem szabad elhanyagolni. Egyébként érzem már a javulást, de bokarögzítő nélkül még nem tudnék edzeni. 

Ó, hát a kiskutyád már percek óta hangot ad annak, hogy jó lenne, ha inkább vele foglalkoznál, és nem beszélgetnénk hosszasan.

• Három kutyusom van – mosolyodott el Berni -, az egyik puli, őt Csutaknak hívják, a másik a yorki, ő a kedvencem, Fifi névre hallgat. A harmadik egy puli-tacskó keverék, a legbolondabb a három közül, Pimpó, a pimpós keféről kapta a nevét. 

Kell őket sétáltatni?

• Nem nagyon, elvannak itt szépen a kertben.

A rákosszentmihályi ház kertje nyilván egy különleges birodalom a számukra. A kutyázás mellett még mi fér, mi fért bele a rövid pihenőidődbe?

• Ilyenkor a barátnőimmel találkozom, és természetesen a párommal is több időt tudok tölteni, ezt kihasználom, aztán jöhet újra a munka.

Ez a helyzet most Nagy Bernivel, aki – fájós boka ide, fájós boka oda – mégis belevág egy újabb akcióba. Persze, az U23-as (majdnem felnőtt) világbajnokságon, stílszerűen szólva, kutya kemény mezőny várható, de miért ne lehetne folytatni az érmekkel díszített utat? Elvégre maga Berni mondta, hogy szépen javul a bokája…