A képek mestere – Martin Gábor a szőnyeg mellett

2017. 11. 18., írta: Tomka Tivadar/ DHP, fotót készítette: MG, cikket feltöltötte: Tollár Dániel

Ha valamelyik portálon egy-egy remek képet látunk a birkózókról, hazai vagy nemzetközi versenyekről, akkor a képaláírást olvasva jólesőn, Martin Gábor nevével sokszor találkozunk. Több, mint egy évtizede járja a világ birkózó versenyeit. A nemzetközi szövetség hivatalos fotósa, és nem mellesleg az UTE birkózó szakosztályának edzőjeként is remek eredményeket ér el. Az újpestiek a minap megnyerték az NB I-es csapatbajnokságot. Tomka Tivadar interjút készített Gáborral a Kossuth Rádió Sportvilág című műsorában. Ennek a beszélgetésnek a szerkesztett változatát adjuk közre honlapunkon.

Milyen az, amikor szabadnapjaid vannak, és nem fotózol?

• Amikor nem fotózom, akkor birkózó edzéseket tartok, és voltaképpen a szabadnapjaimon, a pihenő időben is a birkózással foglalkozom. Ingázom a két tevékenység között. Tizenkét évvel ezelőtt kezdtem járni a világversenyeket, és ott testközelből meg tudtam figyelni, hogy a nagy birkózó nemzetek, az oroszok, az amerikaiak, az irániak hogyan mozognak, hogyan melegítenek, egyáltalán hogyan csinálnak meg egy-egy fogást, és ebből rengeteget tanultam. Órákat ültem a bemelegítő teremben, és néztem őket, érdekeltek a módszereik, a technikai gyakorlataik, abszolút kiszélesítették a látószögemet.

Megmutatod-e a tanítványaidnak azokat a fényképeket, amelyeket te készítettél?

• Az interneten megnézik, megkeresik őket. Egyébként minden képemet felismerem, akárhol láthatók, legyenek akár pólókon, akár a kiadványokban. Egyébként nem jellemző, hogy a képeket nézegessük, inkább mozgóképet, videókat nézünk.

Martin Gábor gyerekkorától felnőttkoráig birkózott, majd az edzői pályát választotta, tehát a sportág mellett maradt.

• Három olimpián vehettem részt, láttam hatszor három olimpiai bajnokot közvetlen közelről a kötött- és a szabadfogásban, és a női birkózásban. Ezek olyan élmények, amelyeket nem lehet megvenni, és ennek kapcsán mondom, hogy nem számolgatom, vajon kifizetődő-e vagy sem. A fotózás köztudottan nem egy olcsó tevékenység, profi teleobjektívek kellenek, folyamatosan frissíteni kell a felszerelést. Ha anyagi mérleget kellene készíteni, akkor nullszaldóra jön ki a történet éves szinten

Szívvel-lélekkel a birkózás mellett állsz, és a fotózás mellett Újpesten egy remek társasággal dolgozol. Milyen az ottani birkózó csapat?

• Szenzációs a csapat, bár nem vagyunk annyian, mint tíz évvel ezelőtt, a versenyzőim eredményesek, érmeket nyernek a világversenyeken és a magyar bajnokságokon is. Jó, feltörekvő fiatal csapatunk van, és nagy előny, hogy a felnőtt csébére teljes csapattal tudunk felállni. 

Mi a célod?

• Az elsődleges célom az, hogy felnőtt birkózót neveljek egy gyerekből, aki hat-nyolc évesen elkezdi és megszereti ezt a sportot, az csinálja is végig. Az a birkózó, aki a legkisebb korosztálytól kezdte, járja végig úgymond a szamárlétrát, és ha ez megtörtént, akkor beszélhetünk a további sorsáról. Ha valakiből válogatott sportoló válik, érmeket szerez a nagy versenyeken, az tökéletes, de a lényeg az, hogy váljon belőle felnőtt birkózó. Büszke vagyok az első olyan felnőtt bajnok birkózóra, akit én neveltem fel, Vilhelm Ricsiről beszélek, és büszke vagyok Nagy Bernadettre is, akivel kilencéves kora óta foglalkozom. Az idén mind az ifi világbajnokságon, mind az Európa-bajnokságon bronzérmet nyert. Nagyon büszke vagyok olyan versenyzőinkre is, akiket nem én neveltem fel, de az újpesti színeket erősíti. Szabó Laci a tavalyi Eb-n, vébén bronzérmet nyert. Ővele korábban más edzők foglalkoztak inkább, de mentálisan sokat tudok neki segíteni, például a tavalyi Európa-bajnokság előtt kicsit gödörben volt, abból segítettem kimászni. Újpesten a szakmai felkészítés lelki része jól működik.

Ne feledjük a női birkózást, tudtommal nagy pártfogója vagy ennek a szakágnak, és Újpesten Németh Zsanett a legkiválóbb a csapatban.

• Nagyon szeretem őt, sokat fejlődött, és már kifejezetten élvezhető birkózást mutat. Magáért beszél, hogy U23-as Európa-bajnok, sőt a felnőtt Eb-n ezüstérmet tudott szerezni. A még fiatalabbak közül Vilhelm Viktória és Dollák Tamara is szép eredményekkel rukkolt ki. Hiszek a női birkózásban, van jövője, úgy gondolom, hogy a 2020-as olimpia utáni időszakban is ott marad a játékok műsorán. 

Miben látod inkább a karriered kibontakozását, az előre lépési lehetőséget, az edzői munkában vagy a fotós tevékenységben?

• Nem tudom, mi az a karrier, nem gondolkodom karrierben. Nem tudom, hogy egy birkózással foglalkozó embernek lehet-e egyáltalán karrierje. Lehet persze, hogy ez csak az én kishitűségem. Úgy vagyok vele, hogy amíg össze tudom egyeztetni a fotózást és a birkózást, addig csinálom mindkettőt. Nehéz a kettőt összeegyeztetni, mert most a junior női válogatott edzője is vagyok, egyelőre csinálom. Ha jön egy nagy, még komolyabb lehetőség, akkor döntök, és lépek... 

Az interjút teljes egészében meghallgathatják a mediaklikk.hu/kossuth honlapon. A november 13-i, 21.05-kor kezdődött Sportvilág című műsort kell keresni.