Cikk keresés:    

A birkózás az életem – Kálmán Tibor

2023. 03. 07., írta: Krasznai Bence, fotót készítette: RT, cikket feltöltötte: Tollár Dániel

A Magyar Birkózók Szövetsége (MBSZ) tavaly év végén újabb 6 legendát iktatott be a Magyar Birkózó Hírességek Csarnokába, emellett 5-5 szakembert tüntetett ki Életmű- vagy Fél évszázad-díjjal. Cikksorozatunkban az érintettekkel beszélgetünk, nyolcaddiként a Fél évszázad-díjas Kálmán Tiborral, akinek az egész magyar, különösen a kaposvári birkózás sokat köszönhet.

Kálmán Tibor a középiskolás éveit Pécsen kezdte, Kaposvárról költözött oda: „A barátaim felfedezték a Pécsi Bányász birkózószakosztályát, az akkori edző, Török Laci bácsi kérdezte tőlük, van-e erős, nagydarab barátjuk – ez voltam én, így kerültem az edzőterembe. Másfél év múlva PMSC lett az egyesületből, ott Gonda János volt az edzőnk, nagyon tiszteltem őt, sajnos már nem él. Komoly munkát követelt tőlünk, kemény ember volt. A sok edzésnek meglett az eredménye, utolsó éves ifjúságiként már nyertem versenyeket, juniorként országos bajnok lettem” – emlékszik vissza a kezdetekre Kálmán Tibor.

Hoffmann Gézáék felfigyeltek rá, felhozták a Honvédba. A juniorválogatott gyakran edzett együtt a felnőttekkel, így Kálmán Tibor is. 1977-től 79-ig volt kerettag, súlyos bokasérülést szenvedett, ami miatt egyéves kényszerpihenőre szorult. 

„A kétszeres olimpiai ezüstérmes, Eb-győztes Balla József volt a súlyomban, ő itthon verhetetlen volt, s azt láttam, fizikailag nem tudom felvenni vele a versenyt. 1983-ban hazaköltöztem Kaposvárra, elvégeztem az edző tanfolyamot, Benkő László bevont a szakmai munkába, hasznosítottam a Honvédban szerzett tapasztalataimat. Eleinte a serdülőkkel, az ifikkel és a diákokkal foglalkoztam – utóbbi korosztállyal volt olyan év, amikor két alakulattal indultunk a csapatbajnokságon.” 

1983-tól 88-ig ment ez így, 1988-től 96-ig eltávolodott a szőnyeg mellől – no nem teljesen, ő lett a Somogy Megyei Birkózószövetség elnöke (több mint húsz évig), továbbra is látogatott edzéseket, versenyeket. 1997-től 2008-ig ismét tréneri munkát vállalt: „A Kaposvári Sportiskola edzője lettem, Laci bácsi nyugdíjba vonulása után vezetőedzőként tevékenykedtem. Több országos bajnokunk lett, akik közül néhányan világversenyen is képviselték a magyar színeket. Kercsó Csaba U17-es Európa-bajnoki ezüstérmet szerzett 2001-ben, ahogyan Kovács Bence is 2010-ben. Takács Lászlóval és Tulézi Márkkal nagyon jó nevelőműhelyt alakítottunk ki.”

2008-ban szívműtéten esett át, ami után nem bírta olyan elánnal csinálni az edzéseket, amilyennel szerette volna. A családjával Budapestre költözött, s a Magyar Birkózók Szövetsége akkori főtitkáránál, Gáspár Tamásnál érdeklődött, miként segítheti a sportágat. 

„Simita Zsolt is akkoriban kezdett dolgozni a szövetségnél, sokmindent együtt csináltunk. A vidéki szakosztályok építésében szerzett tapasztalatomat hasznosíthattam. 2013-ban indult a KSF-támogatás, már azelőtt kész koncepciót dolgoztunk ki, hogy bevezették. Az indulása óta az MBSZ KSF-koordinátoraként dolgozom. Napjainkban Fék Szabolcs munkáját segítem, vele öt éve dolgozunk együtt, igazán jól zajlik a közös munka, hasonló a gondolkodásunk.”

Kálmán Tibor október óta nyugdíjas, most 65 éves: „Addig szeretném segíteni a sportágat, amíg szükség van rám. Tizennégy éves korom óta – kisebb kitérőkkel – a birkózásnak szentelem a mindennapjaimat, szóval ez a sportág az életem. Nekem nagyon fontos a munkám, szeretem a klubok, és ezzel együtt a magyar birkózás fejlődését segíteni.”