Fritsch megérkezett a 72 kilóba

2022. 04. 15., írta: Krasznai Bence, fotót készítette: UWW, cikket feltöltötte: Tollár Dániel

„Egy hét »szabadságot« kaptam. Ez idő alatt tévéről tévére, rádióról rádióra jártam, élveztem az ezzel járó édes terhet. Korábban nem tapasztaltam még ilyet, szóval szokatlan volt, de meg kell mondjam, tetszett ez a kis felhajtás” – mondta a Budapesti Honvéd sportolója, a fővárosi Európa-bajnokságon a kötöttfogású 72 kilogrammosok között győztes Fritsch Róbert.

Közel két hete nyertél aranyérmet. Letisztultak már a gondolataid azóta?

• Szerencsére igen. De a sikert követő első néhány nap még az alvás is nehezen ment. Folyamatosan attól tartottam, hogy igazából csak álmodom, és féltem attól, hogy felébredek. Napokig hallottam a csodálatos közönség buzdítását, vissza-visszacsengett a fülemben. Elalvás előtt, otthon az ágyban úgy érzetem, mintha még mindig a BOK-csarnokban lennék. De az érmemre még most is rámosolygok, és megpuszilom!

Megpuszilod?

• Meg bizony! Még fel sem tettem a polcra, vittem magammal mindenfelé, szóval gyakran kéznél volt. Egyelőre nem találtam ki, hova tegyem a lakásban, de lassan el kell gondolkoznom azon, hol lehet igazán méltó helye.

Tavaly, a varsói Európa-bajnokságon bronzérmet nyertél, s először álltál világverseny dobogójára a felnőttek között. Akkor úgy fogalmaztál, hogy végre megtörted a jeget. Gondoltad volna, hogy egy évvel később a legmagasabbra emeled a lécet?

• Azt azért én sem gondoltam, hogy a következő lépcsőfok az Európa-bajnoki cím lesz. Szerintem az éremmel is elégedett lettem volna a fővárosban, persze ez attól is függ, hogyan nyerem azt. Szerencsére ezen nem már nem kell gondolkoznom. Édesanyám és a barátnőm a verseny előtt azt mondogatták, hogy azt érzik, megnyerem az Eb-t. Úgy látták, hogy nagyon rendben vagyok fejben, nem görcsöltem rá a viadalra. Hál’ Istennek igazuk lett.

Az édesanyád most azt mondja, hogy az idén szeptemberben, Belgrádban világbajnok leszel.

• Mondtam neki, hogy azért ne szaladjunk ennyire előre. Azt hiszem, ez a kijelentés már inkább az anyai szeretetből fakad. A világbajnokság azért más kávéház, de persze, mindent megteszek azért, hogy ott is a legjobb formámat nyújtsam. Eddig még nem nyertem még érmet vébén, újabb nagy mérföldkő lenne a karrieremben, ha sikerülne. Nagyon motivált vagyok, már most alig várom, hogy augusztusban elkezdjük a közvetlen felkészülést. Rengeteget segítenek a válogatott edzők, sokat köszönhetek nekik, élvezet velük a munka.

A BOK-csarnokban a második mérkőzéseden az irániból lett szerbbel, Ali Arszalannal birkóztál. Az Eb előtti esztendőben három nagyobbnak mondható nemzetközi versenyen indult, mindhármat megnyerte. Öt négyre győzted le a negyeddöntőben.

• A három viadalból kettőn birkóztam ellene, mindahányszor technikai tussal vert meg. Soha nem nyertem még vele szemben, egészen mostanáig. A legjobbkor billentettem meg a mérleg nyelvét. De nem ez volt a legnehezebb meccsem, hanem az elődöntő, a horvát Pavel Pukalvec ellen. Eddig még nem jutottam Eb-döntőbe, főleg nem Budapesten, szóval nagy teher volt rajtam, miközben tudtam, hogy verhető a srác. A második menetben éreztem, hogy nem tudok akciót végrehajtani rajta, nagyon masszív volt. Akkor úgy döntöttem, a cél ezúttal szentesíti az eszközt, s kivételesen egy eggyel, az utolsó ponttal nyerek. 

Tavaly Varsóban Szmagi Bolkvadzétól kaptál ki az elődöntőben. Most az aranycsatában kerültél szembe vele. Volt miért visszavágnod…

• Tulajdonképpen az Eb-t megelőző felkészülési versenyen, februárban, Bulgáriában rendezett Nikola Petrov-Dan Kolov-emlékverseny negyeddöntőjében már visszavágtam neki. Szóval a tavalyi vereség Budapesten már nem volt benne annyira. Persze, nem felejtettem el a történteket, máig nem vagyok biztos abban, hogy a billentésért jogosan ítélték neki a két pontot, de mi döntöttünk úgy, hogy nem dobjuk be a challange-t, szóval bele kellett törődnöm. De az aranyérem után már végképp nincs bennem tüske emiatt.

Sikerült kipihented magad?

• Ezt azért túlzás lenne kijelenteni. A többiekhez hasonlóan én is egy hét »szabadságot« kaptam. Ez idő alatt tévéről tévére, rádióról rádióra jártam, élveztem az ezzel járó édes terhet. Korábban nem tapasztaltam még ilyet, szóval szokatlan volt, de meg kell mondjam, tetszett ez a kis felhajtás.

Tekintsünk kicsit a jövőbe. A 72 kiló nem olimpiai súlycsoport.

• Ebben az évben biztos, hogy ennél a kategóriánál maradok, és egyelőre nem tudom, szeretnék-e egyáltalán valaha 77 kilós lenni. Még csak most „érkeztem meg” a 72 kilóba, és sokat küzdöttem azért, hogy beérjek. Jelenleg talán annak van itt az ideje, hogy innen „vegyem ki” az érmeket, nem pedig annak, hogy az ismeretlenbe belevágva óriási csatában legyek a címeres mezért az Eb-ezüstérmes Lévai Zoltánnal. Ha most kellene döntenem, akkor azt mondanám, a 72 kilogrammosok között maradok.

EURÓPA-BAJNOKSÁG, BUDAPEST
Fritsch Róbert mérkőzései
Nyolcaddöntő: Fritsch Róbert–Mikko Peltokangas (finn) 5–3
Negyeddöntő: Fritsch Róbert–Ali Arszalan (szerb) 5–4
Elődöntő: Fritsch Róbert–Pavel Pukalvec (horvát) '1–1 (később szerzett ponttal)
Döntő: Fritsch Róbert–Szmagi Bolkvadze (grúz) 3–2

A kötöttfogású 72 kilogramm végeredménye
1. FRITSCH RÓBERT
2. Szmagi Bolkvadze (grúz)
3. Ali Arszalan (szerb) és Ulvu Ganizade (azeri)