Következő Esemény
Birkózó Karácsonyi Party
Budapest, Danubius Hotel Arena - 2017-12-15 18:00

Karácsonyi birkózóparti
Már csak 0 nap!  
  

Igazi Kapitány a pestszentimrei bástyán

 Fotó: DHP  Írta: Deák Horváth Péter  Feltöltötte: Honlap-szerkesztőség 
 2014-11-22
 nyomtatás  ajánlás
A Kapitány István vezette Pestszentimrei Birkózó SE a megszületése óta küszködött a kisegyesületek súlyos gondjaival. A sportágfejlesztési támogatás soha nem látott segítséget jelentett itt is. Kapitány bankszámlán gyűjtött pénzzel marasztalná a tehetségeket, akiket amúgy rendszeresen elvisznek a nagy birkózóklubok. A nagyok aztán több közgyűlési szavazat jogát követelik, mint amennyi az ország „kapitányainak” van. Akik nélkül viszont nem lenne magyar birkózás. (Sz. I.)

Csak ámultam a macskaügyességű gyereken, a nyolcéves Hajdú Lehelen, aki az edzés közepén odaszökkent a kötélhez, ereje teljében lévő mókust lepipálva kúszott fel rajta, és néhány röpke másodperc múlva már fentről nézett le a többiekre, pontosabban a Pestszentimrei Birkózó SE reménységeire, akik az Ady Endre Általános Iskola kulturált tornatermében két szőnyegen dolgoztak, nagy fegyelemmel. Például Major Zoli, a Budapest-bajnoki cím tulajdonosa, aki ráadásul megkapta az „Élen a sportban, élen a tanulásban” elismerést. Ugyancsak korosztályos Budapest-bajnok Lázár Csaba. De ügyeskedett a higanymozgású, tízéves Orbán Dominika, Gazdag Gergő, a Bucsi testvérek és a többiek.

Azt mondják, hogy a gazda szeme hizlalja a jószágot, és ez igaz a szentimrei műhely fiataljaira is, mert a szőnyeg szélén a „nagyfőnök”, a veterán Kapitány István figyelte a gyerekek munkáját, s oda-odaszólt, ha kellett.
A klub 1995-ben alakult meg idősebb Növényi Norbert vezetésével, aki arról álmodozott, hogy elindítsa a női birkózást, de az igazi, komoly eredményeket már nem élvezhette; három évvel később meghalt. A marsallbotot és a vezetőedzői tisztet akkor Kapitány István vette át, és azóta is ő irányítja a szakmai munkáját. Őrzik a hagyományokat is, hiszen másfél évtizede évről évre megrendezik az id. Növényi Norbert emlékversenyt, különös tekintettel a női birkózásra. A „kapitány” jelentős anyagi áldozatot is hozott az egyesület érdekében, és mondhatni, hogy a birkózással kel és fekszik.

„…mire eredményeket tudnak hozni, elviszik őket, nagyobb, tőkeerősebb klub aratja le a sikereket.”

- Nagyon nehezen tudtuk fenntartani a klubot, mert tizenöt éven át semmilyen jelentős támogatást nem kaptunk – mondta a szakember -, pedig már volt Európa-bajnoki negyedik, ötödik helyezettünk is. Mostanra kicsit változott a helyzet. Gyakorlatilag a nulláról kezdtük, aztán befogadtak minket ebbe az iskolai tornaterembe.
2013 közepétől tavaly júliusig 18 új versenyzőt igazoltak le a meglévő húsz mellé, ami ilyen kis klub esetében figyelemreméltó. A korosztályos versenyekről a csepeli centrumhoz tartozó Pestszentimrei BSE birkózói mindig elhoznak néhány érmet.
Két éve öt korosztályos, európai szintű sportolót vittek el a klubtól, és az a vezetőedző keserűsége, hogy felneveli a gyerekeket, és mire eredményeket tudnak hozni, elviszik őket, azaz már más, nagyobb, tőkeerősebb klub aratja le a sikereket.
- A nagyegyesület pénzt tud adni a gyerekeknek – folytatta Kapitány István. – Nem tudok ellene tenni semmit. Persze, van ebben egyfajta törvényszerűség, legfeljebb nem esik jól. Másfajta fejleményekről szívesebben beszélek, mégpedig arról, ami inkább a felszerelésre vonatkozik, ugyanis a sportágfejlesztési támogatásból tudtunk venni egy szőnyeget, és a szőnyegprogram keretében is kaptunk egyet. Ez sokat javít a helyzetünkön, mert a régiek tönkrementek. És még felszerelést is vettünk a gyerekeknek.

„…ezt a pénzt bankba tennénk, és ha a gyerek nagykorú lesz, kézbe kaphatná.”

A veteránbirkózó Szabó Marcell tartotta ezúttal az esti foglalkozást. A rend és a fegyelem különösképpen feltűnt. Bár általában Kapitány vezeti az edzéseket, teljes mértékben megbízik Marcellben. A vezetőedző nemcsak a „bázison” irányítja a tréningeket, hanem a tanév elején, szeptemberben a környékbeli iskolákban tart testnevelésórákat, és a legígéretesebb gyerekeket elviszi a klubedzésekre, ahol a gyakorlásokon rendszeresen húszan-huszonöten vannak. Ez a szám magas, még nagyobb klubok is megirigyelhetik.
- Azon törtük a fejünket, hogyan lehetne megoldani a legtehetségesebb gyerekeink támogatását – folytatta Kapitány. – Nem nagy összegekről lenne szó, de mégis annak az elismerését jelentené, hogy ők jól dolgoznak, eredményesek. A pénzüket bankba tennénk, aztán ha a gyerek 18 éves, vagyis nagykorú lesz, kézbe kaphatná az addig összegyűlt summát. Addig is itt tudnánk tartani őket, azután meg a tehetségeket úgyis vinnék a válogatott keretekbe. Meglátjuk, mire lesz lehetőségünk…
Miközben a klubról beszél, oda-odamennek hozzá szülők, gyerekek, és kérdeznek. Aztán kézbe vesz egy hivatalos papírt, gyorsan átfutja, egy másikat aláír, a harmadikat iktatja, hiszen ott van mellette az „iroda”, a nagy, keményfedelű dosszié formájában. Nem állja meg, hogy ne kiáltson oda egy-egy biztató félmondatot, csipkelődő megjegyzést vagy dicséretet a gyerekeknek. Lépten-nyomon érzékelhető, hogy felnéznek – ahogy ők szólítják - Pista bácsira. Szeretik.

Hírek  »



Támogatóink