Következő Esemény
II. korcsoportos szabadfogású diákolimpia
Hajdúszoboszló, Rákóczi utca 60. - 2017-09-23 10:30

U23-as világbajnokság
Már csak 61 nap!  
  

Egy hónapos a kapitány - Mihail Haracsura, az eltökélt profi

 Fotó: MG  Írta: Deák Horváth Péter  Feltöltötte: Tollár Dániel 
 2017-02-10
 nyomtatás  ajánlás
A kétszeres világbajnok ukrán szakember kevesebb, mint egy hónappal ezelőtt kezdte el a munkát a felnőtt szabadfogású válogatottal, tehát vannak határozott benyomásai. Gulyás István szövetségi kapitánnyal már a párizsi versenyen is túl vannak. Mihail Haracsura állítja, az erőnlétünkkel nincsen probléma, a technikát kell fejleszteni.

  • Sziasztok! – köszönt kedvesen „Misa”, azaz Mihail Haracsura akcentus nélkül (!), amikor belépett a magyar szövetség titkárságának szobájába. 

Szerény, kedves, de eltökélt ember benyomását keltette. Készséges profi. A szabadfogás vezetője egyelőre újra ismerkedik a magyar birkózó viszonyokkal, és – az oroszul remekül beszélő Gulyás István segítségével – természetesen Budapesttel is. Bízvást mondhatjuk, hogy újra, hiszen jó két évtizeddel ezelőtt az ukrán szakember már dolgozott nálunk. Először arra voltam kíváncsi, hogy milyen új benyomásokat szerzett.

  • Először is azt kell leszögezni, hogy az elmúlt huszonhárom évben, amióta itt voltam, a birkózás sokat változott – kezdte Haracsura. – Persze, idősebb lettem én is, rengeteg tapasztalatot gyűjtöttem, amit be tudok építeni az edzői munkámba. 

Mennyire tud Istvánnal együtt dolgozni?

  • Nagyon régóta ismerjük egymást, a versenyeken is gyakran találkoztunk, tehát nem volt nehéz együtt nekivágni az új feladatnak. István egyébként is nagyon sokat segít, például a fordításban, számos olyan kérdés merül fel, amikor rendkívül fontos, hogy pontosan értsem, miről van szó, és elmondhassam, amit szeretnék. Nem beszélek még magyarul, ezért is kell a segítség rengeteg dologban. 

Miért döntött úgy, hogy Magyarországon folytatja a munkát?

  • Hozzám fordultak, felkértek, és érdekelt a feladat, ismerem a srácokat. Ez egy markáns, új fejezet a pályafutásomban, és biztos, hogy a tapasztalataimat fel tudom használni. 

Véleménye szerint a szabadfogású birkózóinknak mi az erőssége, és miben kell feltétlenül javulniuk?

  • A fizikai képességek az erősségek közé tartoznak, a gyengeséget pedig a technikában kell keresnünk. Nyilván itthon kicsi a konkurencia, és innen erednek a bajok úgy általában a szabadfogású birkózásban. Hozzáteszem, hogy a klubokban az edzők száma sem elegendő a szabadfogású szakágban. Ezen jó lenne változtatni, és ezt én is a feladatomnak tekintem. Nem szabad a kötöttfogást és a szabadfogást összevonni, mert két különböző dologról van szó. 

A szövetségi kapitány, Gulyás István is bekapcsolódott a beszélgetésbe, és arra utalt, hogy az ukrán munkamódszer nem jelent újdonságot, utalt rá, hogy az elmúlt két évtizedben sok időt töltött ott:

  • Ha jól meggondolom, az említett húsz év során legalább nettó három évet biztosan ott voltam vagy Ukrajnában, vagy Oroszországban, és mindkét helyen hasonló szisztéma szerint dolgoznak – mondta a kapitány. – A mi képzési és versenyrendszerünkből fakadóan a fiúk kilencven százaléka ifi-junior koráig mindkét fogásnemet birkózza. Az én elvem mindig is az volt, hogy a védekezésre és a kötöttfogású elemekre támaszkodva próbáljuk meg felvenni a versenyt a világgal, mert ebben vagyunk jók. Próbáltunk ebbe az irányba menni, de Misa egy egészen más iskolát képvisel, a technikai képzésre helyezi a hangsúlyt. Azt hiszem, ha a két dolgot elegyítjük, tehát a magas szintű fizikai- taktikai képességek megmaradnak, és ezt erős technikával vértezzük fel, akkor megszilárdíthatjuk a helyünket a világ élvonalában.

Kérdés az, hogy Mihail Haracsura milyen új elemeket, motivációt akar átadni közvetíteni a versenyzőknek. 

  • A tecnhikai erősítésen túl nagyon fontosnak tartom a lélektani felkészítést – tette hozzá az ukrán szakember. – Azt kell elérnünk, hogy mindent adjanak ki magukból, amire képesek, ne álljanak meg félúton. Párizs volt számunkra, a birkózóinknak és nekem is, az igazi rajt. Az ottani verseny előtt három hétig dolgoztunk együtt, és a francia fővárosban mérhettük fel első ízben, hogy hol tartunk. Persze, volt ami tetszett, volt, ami nem, de ez egy hosszú folyamat. A fiúk is megtapasztalhatták, hogy milyen az, amikor kérek tőlük valamit versenyhelyzetben. Fontosabbnak tartottam a győzelemnél is, hogy az adott pillanatban megcsinálják azt, amit kérek tőlük a mérkőzéseken.

Gulyás István megerősítette, hogy a srácok értik, mit akar az új edző, „veszik az adást”.  

A távolabbi célok között Haracsura a 2020-as tokiói olimpiát nevezte meg.

  • Természetesen érmekben is gondolkodom, a magyar válogatott mindenki számára kemény ellenfél lesz.

Budapesten mennyire érzi magát otthon?

  • Először is azt csinálom itt, amit legjobban szeretek – mosolyodott el Mihail. – Jó hangulatban dolgozunk, ez a lényeg. A szabadidőmben együtt vagyok a feleségemmel, és majd újra megcsodálom a budapesti nevezetességeket, ezen kívül szeretnék minél több versenyt megnézni. És tanulok magyarul!

Ha már a versenyeket szóba hozta Mihail Haracsura, a mostani  hétvégén következik az első felnőtt válogatóverseny, majd pedig egy hét budapesti edzőtábor következik, azt követően a szabadfogású csapat Ukrajnába – Misa szülőhazájába – utazik, Kijevben az újabb edzőtábort egy verseny követi. Ott aztán valóban kemény edzőpartnerekkel lehet gyakorolni. Ezt Haracsura is garantálja.

Hírek  »



Támogatóink