Következő Esemény
Felnőtt Európa-bajnokság - 1. nap
Szerbia, Újvidék - 2017-05-02 00:00

Európa-bajnokság
Már csak 3 nap!  
  

Az edző, a néptanító, a testnevelő, a költő eltávozott

 Fotó: Internet  Írta: Deák Horváth Péter  Feltöltötte: Tollár Dániel 
 2017-02-07
 nyomtatás  ajánlás
Nemcsak Kecskeméten, nemcsak Bács-Kiskunban, az egész országban ismerték és szerették ezt a csupaszív embert, a lírai lelkületű sportrajongót, aki a birkózással jegyezte el magát.

Nehezünkre esik vele kapcsolatban múlt időben írni, beszélni, és gondolni rá. Nem adta már meg neki a sors, hogy 81 esztendőt élhessen. Sándor 1937-ben született Budapesten, de már a második világháború után családjával Tiszakécskére költözött. No igen, Tiszakécske, Tóth István, a Seres-testvérek, és még sorolhatnánk. Kovács Sándor Pál tanítványai közül sokan sokra vitték: 21 magyar bajnok, olimpiai, világ- és Európa-bajnoki érmes került ki a kezei alól. De most idézzük őt:

Családi hagyományként hobbim a sport. Gyermekkorom óta birkózom (apám, anyai nagyapám nyomdokain, öcsém, fiaim is birkózók voltak). Félegyházi diákként, sajnos sokat hiányoztam az edzésekről, mert korán indult a vonatom, de a Testnevelési Főiskola előkészítőjére így is elmehettem. 1956 azonban közbeszólt: haza kellett mennem. Versenyzőként tehát nem voltam túl sikeres, mint edző, nevelő, tanító annál inkább. Bács-Kiskun megyében hét szakosztályt alapítottam, megalkottam és kifejlesztettem egy «magyar népi birkózó formát», a grundi-birkózást, amit 1978 óta országos szinten űznek fiataljaink.

Először Tiszakécskén, egy gazdakör régi, szétvert tornatermében vezettem edzést. A helyiségen osztoznunk kellett: közepén krétával húztam egy vonalat, és az egyik oldalon a birkózókkal foglalkoztam, míg a másikon - egy pár kesztyűvel - a bunyósokkal. Néhány hónap múlva tanítványaim egy-egy arany-, illetve bronzéremmel tértek haza egy országos versenyről, jutalmunk egy használt tornászszőnyeg volt. A sanyarú körülmények ellenére kécskei neveltjeim sok szép sikert értek el.„

Vezette a kecskeméti szakosztály munkáját, iskolában is oktatta a gyerekeket a birkózás csínjára-bínjára. És dicső emléket állított 17 magyar birkózónak A Mesélő Pantheon című könyvében. Két diplomát is szerzett, megkapta a Nemzetközi Birkózó Szövetség Csillagrendjének ezüst fokozatát. 

Örökös bajnok volt, a veteránversenyek sikeres résztvevője. És írt egy könyvet a grundbirkózásról. És írt verseket, szilajakat, lelkeseket, szépeket, simogatókat, finoman ironikusakat, szomorkásakat -  a lelke érzékelte az élet minden rezdülését. Már gimnazista korában ő volt a kiskunfélegyházi gimnázium „versmondó dalnoka”, tehetséges poétája. 

Mivel is búcsúzhatnánk Kovács Sándor Páltól, mint egy négysorosával, az életigenlésével:

Fricska az elmúlásra
Ha eljön értem a halál,
s azt hiszi, végre rám talál,
ajtómon cédulát hagyok:
Pardon, házon kívül vagyok!

Kedves Mester! Megőrizzük emlékedet.

Hírek  »



Támogatóink